Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A Külmissziói Egyesület által szervezett alkalom résztvevői Győri János Sámuel előadását hallgatják

Tágabb értelemben minden egyes keresztyén ember misszionárius, és nap mint nap számos formában gyakorolhatja küldetését. A külmisszió szó azonban nem cseng hétköznapian. Hallatán nagy elhívások, veszélyek, önfeláldozások, őserdők, vad népek, betegségek villannak képzeletünkbe. S ez sok esetben így is van. E téma iránt érdeklődő, ezért imádkozó egyesületi tagok tartották éves közgyűlésüket és csendesnapjukat február 22-én, a Deák téren.

A programokban bővelkedő, mozgalmas napot Brebovszky Gyula nyugalmazott lelkész áhítata nyitotta. Pál szavaival buzdította a résztvevőket: „Hirdesd az igét!”, mert az ige teremt békességet, tud felemelni, tud üdvösségre vezetni minden népet, s az igével Isten kinyújtott karjai vagyunk az üdvösséget kereső népek felé.

„Evangélikus hitünk megtartó ereje a mai szellemi áramlatok között” című érdekes előadással késztetett elgondolkodásra Ittzés János, a missziói munkáért felelős püspök. Az Isten ellen manapság tapasztalható lázadás egyáltalán nem új jelenség. Csak most személyesen hozzánk érkezett el. Nem a modern ember ötlötte ki, csak új jelmezbe, álarcba öltöztette talán, az alapja azonban minden időben ugyanaz: Isten mindenhatóságának kétségbevonása, lázadás, önmegváltás, pénzvadászat… S amikor azt érezzük, hogy a mai szellemi áramlatokkal szemben tennivalónk van, akkor nem az a kérdés, hogy mit adjunk a betegnek gyó-gyulása érdekében, hiszen ez világos: Isten hamisítatlan, tiszta igéjét. Az azonban gond, hogy miként lehet ezt beadni a rúgkapáló, tiltakozó szenvedőnek.

A délelőtt további részében Ihrig Dénes elnök 2002. évi beszámolóját hallgathatták meg a közgyűlés résztvevői. Szomorú megemlékezéssel kezdte beszámo- lóját – tavaly elhunyt két korábbi elnökünkről, Bencze Imre és Labossa Lajos nyugalmazott lelkészekről. Mindketten odaadással, bölcsességgel és nagy szeretettel irányították az egyesület munkáját.

A 2002. júliusában megrendezett külmissziói konferencia gazdag programot, hasznos ismereteket és lelki épülést nyújtott a résztvevőknek. A Joó-házas-pár beszámolója hároméves indiai küldetésükről, a kiscsoportos beszélgetések és az újszerű, mozgalmas szerepjátékok elmélyítették, illetve emberközelbe hozták a missziót.

Az egyesület számos gyülekezet meghívását fogadta el missziói napok, alkalmak tartására. Az országban több miszsziói kör működik, amelyek rendszeresen tájékozódnak az aktuális eseményekről, és együtt imádkoznak a messzi országokban szolgálatban lévő testvérekért. Ennek kapcsán hangzott el a kérés, hogy – ha lehetséges – minden missziói kör vegye fel a kapcsolatot az egyesülettel, hiszen közösen szervezettebben folytatható a munka.

Az egyesület lehetőségeihez mérten több misszionárius szolgálatát támogatja anyagilag, és kisebb kiadványokat is megjelentet. Jó hír, hogy az utánpótlás biztosítására a fiatalokat az egyesület most megalakuló ifjúsági szekciója várja. Megoldatlan terület azonban a „belföldi külmisszió”, vagyis a hazánkban tartózkodó nem keresztyén külföldiek megszólítása.

Délután Gáncs Péter, a negyven éve működő Rádiómisszió jelenlegi vezetője számolt be szerteágazó tevékenységükről. „A hit hallásból van” – emlékeztetett – a rádió pedig hallható. Így remek eszköze az evangélium hirdetésének. Az egyház hangja nagyon fontos. Csak példaként néhány az adásaik közül: a Kossuth rádió kéthetente, az Evangélikus félórában sugározza műsorukat, s utána még két órán át három telefonvonalon várják a hallgatók hívásait. Számos helyi adó mellett a „Rádió 17” és az Egri Katolikus Rádió is igényt tart programjaikra.

A hang után a kép is megérkezett Győri János Sámuel, a Zákeus Médiacentrum vezetőjének jóvoltából. A „média a (kül)misszió szolgálatában” című előadás látványosan és színesen tárta elénk a kapcsolatot a média, a Biblia, az egyház, a misszió és a világ között. A misszió lényege a „jó hír”, az evangélium. A hír azonban csak akkor válik hírré, ha terjed. Az evangélium misszió nélkül halott, ha nem adják tovább, nincs hatása. Tehát folyamatosan továbbítani kell mások felé.

A média – mint tudjuk – „nagyhatalom”, befolyásolhat, sőt torzítva is közvetítheti a dolgokat, s ez óvatosságra int. Érdekes fogalomba gondolhattunk bele, amely így hangzik: „TV-nézői világnézet”. Mit jelent ez? Azt, hogy nézünk, de nem látunk. A sok „nézés” miatt a lényeglátás sokakban már ki is halt. A média – a manapság rendelkezésére álló eszköztárával – az egyházon belüli misszió segítője is lehet, ám egyetlen alvó egyház sem alkalmas mások ébresztésére.

A testvéri közösségben eltöltött nap Fehér Károly nyugalmazott esperes befejező áhítatával ért véget.

Bálintné Kis Beáta

::Nyomtatható változat::