Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Aradon felavatták a Zala György által 1887-ben készített Szabadság-szobrot, és leleplezték a 48-as román forradalmi emlékmű makettjét is. Az április 25-i ünnepségen jelen volt Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is, ám román kollégája nem vett részt az avatáson. (Adrian Nastase korábban bejelentette, hogy csak akkor megy el Aradra, ha már a román forradalmi emlékmű is elkészült.) Az ünnepségen ugyanakkor felszólalt Razvan Teodorescu kultuszminiszter, aki a román politikai vezetők közül elsőként jelentette ki nyilvánosan, hogy a román közvéleményben élő hiedelemmel ellentétben a 13 magyar tábornok nem a románok ellen harcolt. (Az aradi ünnepséget többször zavarta meg román nacionalisták füttye, bekiabálása – az ott lévő román vezetőket egy kisebb csoport árulással vádolta.)

Zala György csodálatosan szép aradi emlékműve méltó módon adózott 1848–49-es szabadságharcunk emlékének, amely – Petőfi szavaival élve – „világcsoda” volt. A közadakozásból készült szoborcsoportot az aradi vértanúk emlékére 1890. március 6-án állították fel először. 1919-ben, Erdély román megszállását követően azonban az új hatalom nem tűrte a főtéren álló kompozíciót. Darabjait megőrizték ugyan a pusztulástól, de köztérre nem kerülhetett. Az emlékművet hosszas egyeztetés után avatták fel most újra Aradon. Nem a régi, központi fekvésű helyen, hanem a meglehetősen viharvert állapotú, de hamarosan megújuló Tűzoltó téren, amelyet mostantól a Román–magyar megbékélés parkjának hívnak.

Erdély egész területéről, és Magyarországról is ünneplők tömege érkezett az ünnepségre, amelynek kezdetére a közeli református templom harangja adta meg a jelet.

A délutáni ünnepi hangversenyt a szépséges Kultúrpalotában tartották. A koncerten magyar zeneszámok csendültek fel Erkel Hunyadi László című operájának nyitányától Liszt Les preludes-jéig.

Az ünnepségen részt vettek az Aradon vértanúságot szenvedett tábornokok leszármazottai is, köztük az evangélikus dr. Szinnyei Katalin ötgyermekes orvos Székesfehérvárról és Csernovics Emília, a kelenföldi gyülekezet tagja (a Deák téri leánygimnázium egykori növendéke), aki Damjanich János szeretett menyasszonyának, Emíliának a rokona.

Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes összeállítása

::Nyomtatható változat::