Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Ellentámadásra készül a Nemzetközi Humanista és Erkölcsi Szövetség (IHEU) a vallások közéleti, politikai szerepének előretörése kapcsán, mert úgy látja, hogy a vallási fundamentalizmusok támadást indítottak a humanista alapelvek – az emberi jogok tiszteletben tartása, a fajok és a nemek közti egyenlőség – ellen, egyes nyugati vezetők pedig az istenhit köré próbálják szervezni a társadalom életét.

A szervezet, amelynek helyi csoportjai együttesen tagok millióit fogják össze világszerte, 2005-ben két nagyszabású rendezvényre összpontosítja ellentámadását: az Indiában sorra kerülő januári ateista világkongresszusra és az IHEU júliusi, párizsi világkongresszusára. „Célunk az, hogy visszaszorítsuk a vallást a magánszférába, feltartóztassuk a vallások további közéleti előretörését, valamint hogy megakadályozzuk a vallásnak és az egyházaknak a politikába való beavatkozását” – fejtette ki Roy Brown, a svájci székhelyű szervezet elnöke. Babu Gogineni, az IHEU igazgatója hozzátette: a vallások közéleti szerepének erősödése fenyegeti a nem hívők jogait, s ezzel szembe kell szállni.

Mindketten hangsúlyozzák, hogy a vallási fundamentalizmus előretörése nemcsak a muzulmán világra jellemző tendencia. George Bush amerikai elnök újjáválasztásával például megerősödött a keresztény fundamentalizmus befolyása az Egyesült Államokban. Nagyobb szerephez jutottak azok az erők, amelyek központi helyet akarnak juttatni a Biblia tanításainak a közéletben, sőt az ország külpolitikájában is. Bush és számos híve úgy tekinti az iraki konfliktust, mint a jó és a gonosz kozmikus méretű harcának részét. Pontosan így fogják fel e konfliktust a muzulmán fundamentalisták is, persze homlokegyenest ellentétes szereposztással. Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy kölcsönösen megengedhetőnek tarthatják bűnök elkövetését a másik féllel, „a gonosz képviselőjével” szemben.

Bush újraválasztása lovat adott azok alá, akik üldözni akarnák a művi vetélést és a homoszexualitást. Felerősödött a hangja annak a széles mozgalomnak is, amely el akarja érni, hogy a bibliai teremtésmítoszt oktassák az amerikai iskolákban a darwini evolúciós elmélet helyett vagy legalább azzal párhuzamosan.

Az IHEU szerint az erősen vallásos Tony Blair kormányfő magatartása aláássa Nagy-Britannia szekuláris hagyományait. Blair nyíltan támogatja olyan vallási közösségek iskoláit, amelyekben tudományos tény gyanánt oktatnák a világ Isten általi teremtettségét. Blair olyan törvényt akar, amely megvédené a vallási közösségek tagjait az ellenük irányuló gyűlöletkeltéstől. Ezt rendjén valónak tartják az IHEU vezetői és tagjai, de aggódnak, nehogy a vallások bírálatának lehetőségét is korlátozza a tervezett jogszabály. Az IHEU szerint Blair túl készségesen hajlik arra, hogy vallási vezetők nézeteihez igazítsa politikáját. Ezzel arra bátorítja a vallási keményvonalasokat, hogy az olyan kulturális alkotások bemutatásának korlátozását is követeljék, amelyek megítélésük szerint sérthetik a vallást.

A legtöbb muzulmán országban a vallás szorosan összefonódik a politikával, sőt a jogrenddel is. A hit tagadása vagy a más hitre való áttérés sok muzulmán országban bűncselekménynek számít. Némelyikben halálbüntetéssel is sújtható az ilyesmi, de ahol nem, ott is kitaszítottá válnak, és állandó zaklatásnak vannak kitéve az ilyen „bűncselekmény” elkövetői.

Az IHEU vezetői ugyanakkor bizonyos haladást is látnak Európában, Ázsiában, sőt Afrikában is, ahol szerveződni kezdtek az ateisták. Haladásként könyvelik el például, hogy az Európai Unió a Vatikán unszolása ellenére sem vette bele alkotmányába a kontinens keresztény örökségére való utalást. Eredménynek tartják, hogy az Európai Parlament megakadályozta a konzervatív katolikus olasz Rocco Buttiglione igazságügyi biztossá válását, hogy megtiltották a francia állami iskolákban a feltűnő vallási jelképek – köztük a muzulmán fejkendő – viselését, hogy Spanyolországban a szocialisták felváltották a kormányzásban a katolikus ihletésű néppártot, és kezdeményezték az egyneműek házasságának engedélyezését. További biztató jelként fogják fel, hogy a hindu nacionalista Bharatija Dzsanata Párt vereséget szenvedett Indiában a legutóbbi általános választásokon a világi Kongresszus Párttól. Az ENSZ pedig a kulturális tolerancia előmozdításáért járó UNESCO-díjjal tüntette ki a száműzetésben élő Taszlima Naszrin iszlámbíráló bangladesi írónőt, aki aktív harcosa a nők és a nem hívők jogainak.

Visszalépésként értékelik viszont, hogy az ENSZ – a Vatikán sürgetésére – elhatározta: emberi jogi jelentéseinek sorában ezentúl a „kereszténygyűlölet” megnyilvánulásairól is jelentést fog készíteni, éppúgy, mint már régebb óta az antiszemitizmus és az iszlámgyűlölet megnyilvánulásairól. Ez sokak szemében a vallási erők megerősödésének egyik jele.

MTI/Reuters (Genf, 2005. január 5.)

::Nyomtatható változat::