Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

„Úgy éreztük, kötelességünk reagálni az elmúlt hónapok nyíltan egyházellenes megnyilvánulásaira.” E szavakkal indokolta Csallóközi Zoltán, a Keresztény Demokrata Fórum (KDF) alelnöke, hogy miért volt szükség az Egyház és politika témacímmel összehívott sajtóbeszélgetés megrendezésére. Az eszmecserére január 12-én került sor a Rákóczi úti Kráter Könyvesházban.

A könyvesbolt Wass Albert olvasóterme nem először adott otthont ilyen jellegű – az egyházakat érintő közéleti kérdéseket boncolgató – összejövetelnek. Tavaly tavasszal az egyházfinanszírozás kérdésének újragondolása volt a téma, az idén pedig az egyház és a politika kapcsolata került terítékre, amelyet több kérdéskörre bontva tárgyaltak. A rendezvényen Szászfalvi László országgyűlési képviselő, a Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának és a KDF-nek az elnöke, Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese, valamint Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója osztotta meg gondolatait a sajtó képviselőivel Csallóközi Zoltán moderálásával.

„Politizálhat-e az egyház?” – hangzott el az első kérdés, melyre Szászfalvi László kereste a választ. A miniszterelnök Vatikánban tett látogatására utalva a képviselő kiemelte: úgy tűnhet, hogy egyházpolitikai ügyekről van szó, valójában azonban egyházjogi és alkotmányossági problémákról. Véleménye szerint precedensértékű, hogy a kormány a vatikáni szerződés módosítására törekszik annak betartása helyett. A televízióban vetített egyházi műsorok cenzúrázásának ügyében a politikus hangsúlyozta, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a történtek kapcsán az ORTT jog- és törvénysértést állapított meg.

„A társadalmat »kísérleti nyúlként« kezelik, és azt vizsgálják, miként reagál bizonyos dolgokra” – vette át a szót Balog Zoltán, az állam és az egyház szétválasztásáról szólva. Az igazi problémát abban látta, hogy nincs partneri viszony az állam és az egyház között. „Azt a deficitet használják ki – hangsúlyozta az Orbán-kormány volt egyházügyi tanácsadója –, hogy naivan azt hittük, egyetértés van abban, mit is jelent ma Magyarországon vallásos embernek, egyházhoz tartozónak, ugyanakkor állampolgárnak lenni.” A közélet elképzelhetetlen az egyházak részvétele nélkül – fűzte hozzá. Balog Zoltán a hívek jelenlegi legfontosabb feladatát abban látta, hogy hatékonyabban jelenítsék meg a keresztény közösségek életét és a gyülekezetekben folyó számos tevékenységet.

Rövid egyháztörténeti áttekintést nyújtva támasztotta alá Kránitz Mihály azt a tényt, hogy Európa és az egyházak múltja szorosan összefonódik. A katolikus egyetem rektorhelyettese úgy vélte, hogy az állam és az egyház szétválasztását túlságosan hangsúlyozzuk, az együttműködésről és a párbeszédről pedig jóval kevesebb szó esik. Az „egyházi partner” ebben a dialógusban kiállna az ember szabadságáért és az ehhez szorosan hozzátartozó vallásszabadságért is, amely „más jogokat nem sértett, és nem is akar sérteni”. A katolikus teológiaprofesszor hangsúlyozta továbbá: a felekezeteknek kötelességük, hogy a hazugsággal szemben az igazságot, a gyűlölettel szemben pedig a testvériességet hirdessék.

Az Európai Unióban megvalósul ez a fajta, értékekről szóló diskurzus – kapcsolódott be a beszélgetésbe Bóna Zoltán –, hiszen az egyes uniós intézményekhez egyházi hivatalok kötődnek. „Nem szabad ugyanis elfelejtenünk – mondotta –, hogy az unió nemcsak gazdasági és társadalmi, de spirituális közösség is.” A MEÖT főtitkára éppen ezért sajnálatosnak tartotta, hogy míg a hazai egyházak szerették volna, ha az EU alkotmányának preambulumában szerepel a keresztény gyökerekre való utalás, addig a magyar kormány ezt a törekvést nem támogatta. Pedig maga az uniós alkotmány is kitér az egyházak társadalmi jelentőségére. Az egyházaknak kötelességük társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítani, és különösen akkor kötelességük megszólalni, ha olyan jelenségeket tapasztalnak, amelyek az emberi méltóságot sértik vagy veszélyeztetik.

Iránymutatónak is tekinthetők az utolsó hozzászóló, Szászfalvi László szavai, aki bírálta a Gyurcsány-kormányt egyfelől azért, mert nincs elődeihez hasonló konzekvens egyházpolitikai koncepciója, másrészt azért, mert az egyházak tevékenységét saját céljainak akarja alárendelni. A politikus a kabinet teendőjének az állam és az egyház viszonyának tisztázását és az együttműködés előmozdítását tartotta. Ugyancsak ez utóbbi szorgalmazása az egyházak feladata is, valamint az, hogy ne „zárkózzanak be”, hanem határozottabban fogalmazzák meg elképzeléseiket.

A sajtótájékoztatót követően a KDF alelnöke, Csallóközi Zoltán lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a következő fórumot három-négy héten belül szeretnék megtartani. A határon túli magyar egyházak képviselőit kívánják vendégül látni, illetve eszmecserét szeretnének folytatni a kettős állampolgárság kérdéséről és felekezeteik helyzetéről.

G. Zs.

::Nyomtatható változat::