Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 04
- Hangfogó nélkül
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Hangfogó nélkül
A Keresztény–Zsidó Társaság újévi sajtótájékoztatója
Az 1991-ben alapított és azóta megszakítás nélkül sikeresen működő Keresztény–Zsidó Társaság – mondhatnánk – túl van a barmicvón, és kezdi kinőni az általános iskolát. Ez derült ki az idei év első összejövetelén, amelyet január 17-én a Deák téri evangélikus templom emeleti helyiségében tartottak, összekötve az immár hagyományos év eleji sajtótájékoztatóval, tehát kamerák kereszttüzében.
Varga Béla a KZST elnöksége részéről – mindenkinek boldog új évet kívánva – üdvözölte a termet megtöltő megjelenteket, akiket barátainak nevezett. Visszatekintve a 2004. évre a hazai és külföldi kapcsolatok erősödését és a zsidó–keresztény–iszlám vallástudományi előadások megindulását jelölte meg fő eredménynek. Ez a szabadegyetem hat szemeszterből áll, amelyek mindegyike önálló témakört tárgyal, azaz bármelyik szemeszterben be lehet kapcsolódni az előadásokba; az új hallgatók nyelvi bevezetőn vehetnek részt. Az első szemeszter a három világvallás kialakulását vizsgálta, a történeti rész sikeres befejezése után, januárban kezdődő második pedig már a Hitvilág címet viseli, és a vallási alapkérdésekkel foglalkozik. Az előadásoknak továbbra is az Erzsébetvárosi Közösségi Ház díszterme ad otthont keddenként.
A KZST főtitkára Vallási és politikai szélsőségek 2004-ben Magyarországon címmel az elmúlt év néhány vitát kavaró eseményéről számolt be. Mel Gibson filmje, az egyházak megnyilatkozásai, a velük kapcsolatos hivatalos és nem hivatalos állásfoglalások egyaránt helyet kaptak ebben a rövid, de nyíltan fogalmazó előadásban. Szécsi József felszólította a hallgatóságot, hogy ne pártok szerint gondolkodjanak, mert az veszélyeket rejt magában.
Jakab Attila katolikus teológus a decemberi népszavazás tanulságait vonta le, szintén nyílt és sarkos megállapításaiban. Az Erdélyből érkezett előadó egy 1985-ös Kányádi-idézettel („nem kellünk mi testvér sem itten sem ottan…”) vezette be keserű hangú áttekintését, elsősorban a határon túli magyarság helyzetéről, a „szétfejlődésről”. Figyelmeztetett az immár kétszáz bejegyzett hazai egyház csökkenő befolyására. Prognosztizálta, hogy az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás a jövőben el fog válni egymástól, és egymás jobb megismerésére szólított föl.
Németh Pál református lelkész arról beszélt, hogy milyen az iszlám jelene Európában és Magyarországon. Adatokkal bizonyította, hogy az előadása címében használt „jelen” napjainkat jelenti, különösen ha a nyugati nagyvárosok statisztikáit nézzük. Részletesen szólt a három hazai iszlám egyházról, amelyeken kívül muszlim alapítványok is működnek Magyarországon.
Végül az előadások és az újévi koccintás után kötetlen beszélgetéssé alakult a tanácskozás.
Róbert Péter
::Nyomtatható változat::
|