Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 33
- Fészekrakás Sárszentlőrincen
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Fészekrakás Sárszentlőrincen
Egy évvel ezelőtt a sárszentlőrinci parókiát életveszélyesnek minősítették, ezért lebontásra ítélték a szakemberek. Hosszas tanakodás után megszületett a döntés: új „fészket” kell rakni a piciny, Tolna megyei faluban. A célkitűzés az volt, hogy az új épület ne csak a lelkész családjának adjon otthont, hanem a lelkészi hivatalnak is, illetve legyen alkalmas a gyülekezeti alkalmak megrendezésére. Egy tanév leforgása alatt a lebontott épület helyén felépült az új, L alakú épületegyüttes, amelyért az elmúlt vasárnap adtak hálát az egybegyűltek.
Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke a meghívón szereplő igeverset választotta prédikációja alapigéjévé (Lk 13,19). E gyülekezet is olyan, mint a piciny mustármag, amely elvetése után felnövekszik, fává lesz, és az égi madarak fészket raknak az ágain. Sárszentlőrinc szimbóluma Isten csodálatos munkájának, amelynek során a kicsiből és jelentéktelenből is minőségileg sokkal többet érő, tartalmasabb dolog válik, akárcsak Jézus példabeszédében – fejtette ki. „Legyen ez az épület olyan hely, ahonnan el lehet indulni, és ahová vissza lehet térni, amely megtart, mint a gyökerek” – mondta a püspök. Azután arról szólt, hogy az új parókia, miként a fészek, magában rejti a jövőt, és bárki menedékre, otthonra lelhet benne. Hangsúlyozta: a gyülekezet új háza legyen olyan otthon, ahonnan a betérők erőt meríthetnek.
Karl Jánosné Csepregi Erzsébet helyi lelkész is a fészekrakásról és a növekedésről beszélt, amikor köszönetet mondott mindazoknak, akiknek a segítsége nélkül nem épülhetett volna föl az épület. Amint fogalmazott, Isten örömmel tesz jót az emberekkel, minden akadályt legyőzve véghezviszi, amit eltervezett.
A tudósító e helyütt nem feledkezhet meg annak megemlítéséről, hogy éppen Csepregi Erzsébet és segítője, Kocsis István, a Zsivora György Népfőiskola vezetője – illetve a lelkész előd, Csepregi Béla – azok, akiknek az áldozatos munkája révén egyre gazdagodott, illetve gazdagodik a közösség.
Példamutató, ahogyan az Isten ügyét szívükön viselők nem hátráltak meg a nehézségek elől, hanem a kevésen is hűek maradva, újabb és újabb ötletektől vezérelve különféle programokba próbálják bevonni a falu lakóit, illetve új intézményeket igyekeznek létrehozni. Két évvel ezelőtt népfőiskolai keretek között elindították a teleházat, mely nemcsak internetkapcsolattal várja a betérőket, hanem különféle kézműves foglalkozásokkal és könyvtárral is. További terveik között szerepel egy bentlakásos női alkoholbeteg-mentő misszió, valamint egy nyugdíjas-napköziotthon elindítása is.
Az ünnepség szép színfoltja volt, amikor Pekka Paakkanen, a finnországi, tamperei Kaleva testvérgyülekezet igazgató lelkésze tolmácsolta gyülekezetének jókívánságait, és átadta pénzadományát a lőrincieknek; a támogatást a gyülekezeti terem berendezéséhez fogják felhasználni.
A szülőfalujukból elkerült sárszentlőrinci evangélikusok – bárhová is veti őket a sors – büszkék gyökereikre. Adja Isten, hogy az új gyülekezeti házban a mostani és a következő nemzedékek tagjai is életre szóló útravalót kapjanak.
Czakó Kriszta
Regionális hozzárendelés:
Sárszentl?rinci Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|