EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 33 - Barlangok a Bibliában

A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Barlangok a Bibliában

Mint turista szenvedélyesen járom a hegyeket és – ha lehetőségem adódik rá – a barlangokat is. Mint keresztény rendszeresen olvasom a Bibliát. Miként túrázni, a Bibliát olvasni is többféleképpen lehet. Ha az ember a Bibliát mint „keresztény turista” vagy „turista keresztény” olvassa, megdöbbenve tapasztalja, hogy milyen gyakran – több mint hatszázszor – fordulnak elő benne hegyek mint egy-egy történés színhelyei. Barlangok lényegesen ritkábban említtetnek. Az alábbiakban ezekről lesz szó.

A barlang szó a Bibliában negyvenháromszor fordul elő, harmincnégyszer az Ószövetségben és kilencszer az Újszövetségben. Hogy mit nevezünk barlangnak, azon még ma is vitatkoznak a nyelvészek és a barlangászok. A sok-sok meghatározásból kettőt említek példaként.

A Magyar értelmező kéziszótár – amelyet először 1972-ben adtak ki, és a ’90-es évekig többször is megjelent az Akadémiai Kiadónál – szerint barlang: 1. a földkéregben levő nagyobb – a felszín felől rendszerint nyitott – (természetes) üreg, illetve állatok földbe vájt vagy sziklaüregben levő lakóhelye; 2. rosszalló, elítélő értelemben bűnözők állandó rejtekhelye. Egy másik, tömörebb meghatározás szerint barlangon minden, a földkéregben található természetes üreget értünk.

A Bibliában eléggé tág értelmezését találjuk a barlang szónak. Négy esetben mint emberi lakóhelyről van róla szó. Például Lót és lányai, Sámson, illetve Illés próféta laktak hosszabb-rövidebb ideig barlangban. Szolgált a barlang sírhelyül is (hat említés); ilyen például a makpélai barlang, ahol Ábrahám, Sára, Izsák, Izmael, Rebeka és Lea lelt végső nyugalmat. Huszonegy esetben említtetik a barlang rejtekhelyként. A legtöbbször Dávid bujkált barlangokban, egy barlangban egyszerre a legtöbben pedig ötvenen voltak.

Állatok barlangjáról hét esetben esik szó: négyszer oroszlánok, kétszer rókák és egyszer galambok barlangjáról. Rablók barlangjáról négy esetben történik említés. Egyszer amolyan „nyilvános illemhely” szerepet is kap egy barlang, amikor is „Saul bement oda, hogy a szükségét végezze” (1Sám 24,4).

Érdekes módon – ellentétben a hegyekkel – a barlangok nem játszanak szerepet az emberek Istennel való kapcsolatában, imádkozni sem vonul vissza senki barlangba. Egyetlen kivétel, amikor Jézus a sírbarlangnál hálát ad az Atyának, és feltámasztja Lázárt (Jn 11,41–42).

Még egy összehasonlítás a hegyekkel: míg a Bibliában említett hegyek közül néhány nagy biztonsággal azonosítható (Sínai-hegy, a Hermón hegység, Edóm vidéke, Tábór hegye, az Olajfák hegye stb.), addig ez a barlangokról nem mondható el. Csak három barlang van név szerint említve: az Adullám-, a makpélai, valamint a makkédai barlang. Az Adullám-barlang egyike lehetett az antik Adullám város környékén található számos barlangnak. A makpélai barlang Hebron környékére tehető. A hagyomány szerint a sírhely a hebroni Harem el-Chalilnál található, Heródes óta fallal körülvett sírhely, ahova számtalan zsidó, keresztény és mohamedán zarándokol. (Mindhárom vallás ősapjának tekinti Ábrahámot.)

A makkédai barlang a Makkéda nevű városállam közelében volt. A város és a barlang fekvéséről csak feltevések vannak. Bár a Biblia nem említi név szerint azt a barlangot, ahol Jézus feltámasztotta Lázárt, ez a barlang mégis ismeretes: az egykori Betániában van, ma arabul El Azaryia a neve – egyértelmű a kapcsolat a mai helységnév és Lázár neve között.

A Szentföldön, de másutt is sok olyan barlang található, amelyeket ugyan nem említ a Biblia, de amelyeknek a hagyomány szerint közük van az újszövetségi történésekhez. Ilyenek például az angyali üdvözlet barlangja – a Benedictus-barlang –, a születés barlangja vagy János barlangja Patmosz szigetén.

Schneider Alfréd


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Misszió tradicionális formákkal és „lelkes”, új tartalommal
Élő víz
A sátán jós(ágos) arca
Régi agyagedény is rejthet nagy kincseket
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
A Lélek tengere és az Úr matrózai
Fészekrakás Sárszentlőrincen
„Györkönyben most ért véget a II. világháború”
Keresztutak
Szellemi karbantartás és egyházi megújulás
Augusztus 20-tól Szent István Rádió
Evangélikusok
Isten kezébe helyezett gyülekezet
„Csak” János bácsi
e-világ
Az ECEN üzenete Európa egyházainak és gyülekezeteinek
Keresztény szemmel
Esküvő – mennyibe kerül?
Egy hatodéves lelkészjelölt naplójából
A hét témája
Újra Közös Pont
EFOTT, Velence
Hegyalja fesztivál
Sziget fesztivál
Kérdések között
Mese
Máskor…
Semmit sem tehettünk értük!
Rengeteg kereszt között
evél&levél
…ne taceremus!
A közelmúlt krónikája
Beiktatták az új elnököt
Barlangok a Bibliában
Országos fúvóstábor Kismányokon
Szakmai presztízs: a lelkészek az élbolyban
Vatikáni vélemény Harry Potterről
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
A Continental Singers Monoron
Családfakutató lelkész
Holta után is prédikál
A vasárnap igéje
Igazságunk Istenben van!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Jézus Krisztus műve
Szószóró
„Ha megtelik szívem aggodalommal…”
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 33 Barlangok a Bibliában

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster