EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

„Kedves tisztelendő néni! Szerintem olyan csodálatos ez a világ! Amikor bibliaórán a mennyországról hallok, nehezen tudom elképzelni, hogy csodálatosabb lehet nála. Ha nem lesz nap és hold, sem tenger, sem virágok, akkor nem lehet annyira szép. Ráadásul az az érzésem, hogy unalmas is lesz. Nem nézhetünk tévét, még suli sem lesz, és sportolni sem lehet. Az jó lesz, hogy nem lesz betegség meg halál, mert az szörnyű dolog. De egyébként miért vágynak annyira a mennyországba az emberek?”

Kedves Bence! Ismered a Fenn a mennyben című gyermekéneket? (Jertek, énekeljünk 251) Már az első versszaka elárulja, hogy miért vágynak a keresztények a mennyországba: „Fenn a mennyben az Úr minden győztesnek ád, / Aki Jézussal járt, s benne hitt, / Aranyból koronát, fehér égi ruhát…” A menny fő ismertetőjele legelőször is az, hogy ott szemtől szemben találkozhatunk az Úr Jézussal. Az ő ragyogó arca az üdvözültek fényforrása, ezért nincs szükség a Napra. A mennyországban az Urat valóságos, de megdicsőült testben láthatjuk majd, amelyen láthatóan viseli a golgotai szögek nyomát. Képzeld csak el! Szenvedésének és halálának jelei a mennyben számunkra is láthatóak lesznek, és mindörökké figyelmeztetnek majd arra, hogy ő milyen nagy árat fizetett a mi szabadságunkért. Mennyiszer hallottad és olvastad a Megváltóról szóló történeteket! Hát nem lenne csodálatos, ha láthatnád is egykor a győztes Bárányt?

A menny a jutalmazás helye is lesz. A jutalmakat pedig ő maga fogja kiosztani azoknak, akik mindhalálig hűségesek maradtak hozzá. Tudod, a hívők bűneit Isten már nem kéri számon, mert megítélte azokat a Golgota keresztjén. De a szolgálatukat mérlegre kell tenni! A bírói szék előtt fény derül minden egyes hívő életére és szolgálatára. Az emberek általában azt kérdezik tőlünk, hogy mennyire vagyunk sikeresek. Isten azonban arra kíváncsi, hogy gyermekei menynyire hűségesek hozzá. Mindent az Úrért kell tennünk, és semmit sem azért, hogy az emberek elismerését kivívjuk. Ha imádjuk Istenünket, és szívünk neki van szentelve, akkor még próbálkozásainkért is jutalmat kapunk, függetlenül attól, hogy mekkora sikerrel építettük Isten országát (Kol 3,22–24).

Istent szolgálni elsősorban azt jelenti, hogy együtt érzünk az elesettekkel. Meglátogatjuk a betegeket, tápláljuk az éhezőt, megvigasztaljuk a szomorkodókat, és beszélünk nekik arról az örömhírről, hogy a Szabadító eljött hozzánk (Mt 25,31–45). Minden szolgálat, amelyet az Úrért végeztünk itt a földön, fontos, és elnyeri jutalmát. Ugye te is szereted, Bence, ha megdicsérnek és megjutalmaznak a szüleid vagy a tanáraid azért, ha valami nagyszerűt tettél? Kívánom neked, hogy átélhesd majd azt is, hogy maga a hatalmas Isten teszi a fejedre a győzelmi koszorút a mennyben! Ennél nagyobb elismerés senkit sem érhet.

Örömteli dolog tudni azt is, hogy a mennyben nem leszünk egyedül! A Megváltó mellett megcsodálhatjuk az angyalok seregeit is! Ott lesznek a próféták és apostolok, a vértanúk és reformátorok minden megváltott emberrel együtt! Újra átölelhetjük a már régen elhunyt, de a mennyben mégis élő szeretteinket. Levelednek abban a részében, amelyet a cikk elején nem idéztem, megosztottad velem, hogy nemrég előrement nagypapád tanított imádkozni. Ha eljön az idő, találkozhatsz vele! És többé nem kell elválnod tőle. Attól pedig, hogy a menny nem lesz olyan gyönyörű, mint földünk, igazán nem kell tartanod. Isten teremtett világa lenyűgöző, örülök, hogy ezt naponta észreveszed. De hogy mennyivel gyönyörűségesebb lesz mennyei otthonunk, azt nem lehet szavakba önteni. Az aranyvárosban élünk majd, ahol semmiben sem szenvedünk hiányt. Nem lesznek félelmetes viharok, vulkánkitörések, házakat romba döntő földrengések. Nem lesz sem félelem, sem sírás.

Arról is biztosíthatlak, hogy ha beléphetünk az üdvösség helyére, nem fogunk unatkozni! A trónon ülő királyt fogjuk imádni hófehér ruhában. Neki éneklünk, és őt szolgáljuk majd (Zsolt 22,23; Jel,14,1–3; Jel 7,15). A mennyben is lesz fejlődés. Isten megmutatja, hogy milyen igazságosan és bölcsen kormányozta a világot, és vezetett bennünket. Asztalhoz telepedhetünk a hit hőseivel, és összefüggéseiben érthetjük meg az egész emberiség történetét. Ne aggódj, ez lesz az igazi suli! És akkor még nem is beszéltem arról, hogy milyen izgalmas lesz az, ha megszűnik az idő, nem lesz múlt és jövő, csak örökkévaló jelen!

Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésedet az örök öröm helye iránt! Tudod, hogyan juthatnál oda, hogy ellenőrizd, hogy igazat mondtam-e? „Van a mennyben egy kis hely, énnekem, teneked. / Akarod-e helyed? Jöjj és térjél meg!” (Jertek, énekeljünk 124)

Szőkéné Bakay Beatrix

::Nyomtatható változat::