EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 45 - Megtámadott a megtámadott

evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Megtámadott a megtámadott

(Tudósítás az 5. lelkészakadémia balatonszárszói munkájáról)

Minden bizonnyal többen lesznek, akik ezt az irományt olvasva a Szentírás szavával kérdezik: „Hát már Saul is a próféták között van?” (1Sám 19,24) Nehezen hihető, hogy egy, a keresztről vallást tevő cikk „önként és dalolva” óhajt megjelenni abban a szövegkörnyezetben, melynek korszellemet követő, „szentségtörő” szellemisége már nagyon régóta keresztellenes! És nehezen képzelhető el az is, hogy ez az írás, ha egyáltalán megjelenik, az adott szövegkörnyezetben életben maradhat. Istenben bízom, aki nagyobb a szívünknél, s tudom, hogy kevés kovász az egész tésztát megkelesztheti…

„Nekem van eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok” (Jn 4,32) – mondta Jézus a tanítványoknak. A saját készítésű vagy másoktól vásárolható kenyér akkor sem kerülhetett Jézus tálcájára, melynek kereszt a neve, mint ahogyan a kereszten megtöretett kenyeret sem helyes süteménytálcákon kínálgatni! A keresztről szóló beszéd csak keresztre szerkesztett tálalásban lehet igazán hiteles!

Az utolsó este az összegzés órája volt. Ez is elhangzott: „Erőtlenséggel és szomorúsággal érkeztem Szárszóra, de volt bennem egyfajta teológusi magabiztosság. És lássatok csodát, ha nem is erősként, de megerősítettként, s ha nem is vidáman, de megvigasztalódva indulok haza! Nem titkolom, hogy az itt hallottak nagy meglepetéssel szolgáltak, teljes valómban, gondolkodásomban, lelkészi munkámban mélyen megrendítettek. Igen, a Megtámadott engem is megtámadott!”

Ki örül annak, ha támadják? És ki örül annak, ha éppen a szíve közepét éri támadás? Összetörted a szívemet – szoktuk volt mondani, ha valaki lelki fájdalmat okozott. Létezne hát olyan összetöretés, amelyet nem „fájdalomtól megtört szívvel”, sokkal inkább hálaadással lehet tudatnunk és megköszönnünk?

Nikodémus nem örült, amikor Jézus ezt mondta neki: „Újonnan kell születnetek.” (Jn 3,7) Minden dicsőségét kereső ember ezen a ponton szokott megtorpanni. Jézus már megint arról beszél, amit nem lehet megcselekedni! Nikodémus ugyan megpróbál még ebből az igéből is valamiféle tennivalót, szolgálatot kreálni: másszunk vissza az anyaméhbe, és jöjjünk ki újra, de az e cselekvéshez való cinikus ragaszkodása már nyilvánvalóan ad absurdum, képtelenség! Jézus tehát igéjével zúzza szét a lelki ember önkörének áttörhetetlen kőfalát: újonnan kell születned! Ez azért olyan mellbevágó, mert ahhoz, hogy az ember újjászülessen, először meg kell halnia! Az „én”-életnek ilyen módon való elveszítése azonban „jó halál”, amelyet nagy hálátlanság és a Szentlélek elleni bűn volna részünkről „fájdalomtól megtört szívvel” tudatni. „Ha véled járunk, jó halált várunk…” (EÉ 222,5) Akinek pedig mindez nem tetszik, tartsa meg életét, éljen önmagának, döntsön legjobb belátása szerint, ha azt képzeli, hogy képes rá. Szenvedje el élete végén a rossz halált, aztán meg tetesse közzé a róla szóló gyászhírt „fájdalomtól megtört szívvel”…

A kereszt mindenkit a valóság látására tanít. Rosszul szemléli a keresztet, akit a kíváncsisága arra ösztökél, hogy átnézzen rajta, vagy a mögötte láthatót kutatgassa. Egy mai „gazdag ifjú” azzal az egyébként jogos kritikával tért haza a templomból, hogy ott a gyülekezet tagjai kivétel nélkül komor arccal ülnek. Hiányolta az arcokról a „risus paschalis”-t, a húsvéti örömöt. Ha igaz is megállapítása, ne felejtsük, hogy nekünk mindenkor és mindenhol a Krisztus halálát kell hirdetnünk, amíg eljövend. Nem az a baj, hogy komor arccal ülnek, hanem az, hogy nem a kereszt látásában komorodtak el! Mert ha annak látásában komorodtak volna el, meglátszódna rajtuk a „risus paschalis”, a húsvéti öröm is!

Kik szervezték? Kik vettek részt rajta? Ki volt a nagyszerű előadó? Ki írta ezt a cikket? Részletkérdés… Az olvasót sokkal inkább a kérdések kérdése felé kell terelni: Ki a kereszt teológusa? A választ mindenki megkaphatja, aki hallgatja és befogadja a keresztről szóló beszédet, a szent evangéliumot. Akár a Magyarországi Luther Szövetség hasonló címen most megjelentetett kiadványán keresztül, mely a reformátor 1518-ban írt heidelbergi téziseit tárgyalja. A többi, ahogyan Hamlet mondaná, a többi néma csend.

Isten még Mózesnek sem engedte meg, hogy lássa, aminek látása után minden ember oly nagyon sóvárog (lásd 2Móz 33,18–23). Hasonlóan járt el Jézus, amikor nem engedte meg Máriának, hogy húsvét után megérintse őt (Jn 20,17). Mégsem ment haza egyikük sem üres kézzel. Mózes ládájában ott a két kőtábla, Mária szívében pedig az evangélium: „Láttam az Urat!” (Jn 20,18) Mi is láttuk az ő egyházát Balatonszárszón 2005. október második hetében, ahol az evangélium tisztán és igazán hirdettetett.

Egy a hallgatók közül (Név és cím a szerkesztőségben)


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Ami régi
Élő víz
Szorult helyzetben
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Áll az encsi evangélikusok temploma
„Az élőket hívogatja…”
Három a püspökjelölt
Életre kelt múlt
Keresztutak
Az asztali áldás „újraélesztése”
Diplomataként is az Úrral járni
Méltó könyv az egykori ENSZ-főtitkárról
„Kelen-földiek”
e-világ
E-pontos tapasztalataink
Keresztény szemmel
Reformáció ünnepe után – advent előtt
A hét témája
95 tétel, 95 program Debrecenben
A reformáció ünnepének „előestéje”
Október 31.
Női nyitány
Erdélyben (is) együtt…
evél&levél
Összetartozás – nem csak eskütétellel…
Megtámadott a megtámadott
A közelmúlt krónikája
A mustármag és az újonnan felépült drezdai templom
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Jubál
Egy nap a reformátorral
Háborúban békességben
A 200. tanév Bonyhádon
A bonyhádi gimnázium története
Egy család a nagy családért
A vasárnap igéje
Nem vétkeink szerint!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Mennyei boldogság, avagy mit fogunk csinálni odafönt?
Szószóró
Népszerű boszorkányság
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 45 Megtámadott a megtámadott

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster