Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 06
- Heti útravaló
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Heti útravaló
Fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad. (Ézs 60,2)
Vízkereszt ünnepe után az utolsó héten az Útmutató reggeli igéi azokról és azokhoz szólnak, akik meglátták, ma is megláthatják és meg fogják látni a megdicsőült Krisztust. „Az Úr dicsősége megjelenik, és látni fogják mindenek” (Ézs 40,5; LK) – az Úr maga mondja ezt. A három kiválasztott tanítvány a törvény és a próféták „képviselőivel” együtt látta megdicsőült Urát, s hallhatta: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” Akkor Jézus színeváltozása mulandó látomás volt, de feltámadása óta hitünkkel mi is megragadhatjuk, láthatjuk és hallhatjuk „csak Jézust egyedül” (Mt 17,5.8)! „Aki tehát Krisztust hallja és látja, az legyen bizonyos, hogy Istent hallja és látja.” (Luther) Isten teremtette a világosságot az első napon. Teremtményei szívében is csak ő tud világosságot gyújtani, „hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán” (2Kor 4,6), s cserépedény életünkön át mások számára is felragyoghasson az Úr! Az Ószövetségben csak Mózes láthatta az Úristen dicsőségét, de a mi számunkra a Lélek által válik Krisztus jelenvalóvá, s benne szemlélhetjük „az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át” (2Kor 3,18). Az „Isten-képű” ember – ha hisz az Isten Fiában – igazán nagy dolgokat láthat: „Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.” (Jn 1,51) Jézus a „létra”, az út a földről a mennybe, s őbenne van Isten köztünk! Jézus felülről, a mennyből jött, Isten küldte, és a kezébe adott mindent. Hogyan is láthatjuk az ő dicsőségét örökké? „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet…” (Jn 3,36) János látta a megdicsőült Krisztust, s bizonyságot tett mindarról, amit látott: „Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem…” János az Isten nevét mindhárom idődimenzióban leírja; az örök „Vagyok”, a Mindenható, az Örökkévaló megerősíti Jézus eljövetelét: „…övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” (Jel 1,7.6) Jézus – Isten. „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) A most záruló vízkereszti ünnepkörben arról szóltak Isten igéi, hogy Krisztus dicsősége megjelenik a világban – ma is. Felismerhetjük; „ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek” (Jn 8,19), s így lehet miénk az örök élet világossága! A Szentháromság Isten Atyaként őriz, Fiában könyörül mirajtunk, Szentlelke által él szívünkben, s így adja az ő békességét. Nem csak Izrael fiainak szól az ároni áldás, amelynek közepén az Úr háromszor szent neve áll! Bárcsak minden istentiszteleten ebben a szívet-lelket melengető harmincéves, „új” fordításban hallhatnánk (4Móz 6,24–26)!
„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!”
Garai András
::Nyomtatható változat::
|