evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Hosszú évek után újra szeretetvendégségre gyülekezett össze a három valamikor nagy és erõs, de mostanra már megfogyatkozott gyülekezet, Ambrózfalva, Pitvaros és Csanádalberti közössége az ökumenikus imahét záró istentiszteletének keretében. A reménységtõl megfosztott gyülekezetekben talán meghallgatásra talált a sok imádság.

A vendéglátók Ambrózfalván örömmel készülõdtek. Újra elõkerültek a rég nem használt asztalok, edények. Az asszonyok rengeteg süteményt hoztak, bízva abban, hogy mind el fog fogyni. Valóban kicsinek bizonyult a gyülekezeti ház. Külön gazdagította az istentiszteletet az óvodás és iskolás hittanos gyermekek és két idõs testvér énekszolgálata. Ez önmagában nagyon sok helyen nem újdonság, de nálunk a régi idõk feledésbe merülõ emlékeit idézte sokakban.

Sajnos a választói névjegyzékben szereplõk többsége idõs, ennek ellenére örömteli életjelek tapasztalhatók. Figyelemre méltó a temetések és a keresztelõk aránya az elmúlt esztendõben (tíz temetés, hat keresztelõ és hat felnõttkonfirmáció).

Istennek legyen hála, hogy nemcsak ezen a különleges alkalmon bizonyult kicsinek a terem, hanem több más istentiszteleten is. Mindegyikhez a gyermekek szolgálata kötõdött. A tanévnyitó istentisztetek, a karácsonyi betlehemes játékok alkalmával – melyeket kivittünk a templom falain kívülre, az Öregek Napközi Otthonába és a községi mûvelõdési házba is – áldott szolgálatot végeztek a gyermekek. Az alapot a telekgerendási nyári gyermektábor adta; a tábor résztvevõi (képünkön) – élményeiket másokkal megosztva – új hittanosokat hoztak magukkal szeptemberben.

Móra Ferenc írja: „A mennyek országának vannak olyan titkai, amiket csak a kisgyermekek ismernek, akik még közel vannak az éghez…” Szolgálatuk gyülekezeteinket építi, hiszen behozzák magukkal a templomba a hozzátartozóikat is. Így ezek az igazi misszió alkalmai – életjelek.

Vati Zsuzsanna lelkész (Ambrózfalva)

::Nyomtatható változat::