Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 47
- Építõ és romboló erõk
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Építõ és romboló erõk
Emléktábla-avatás és jubileumi megemlékezés Rákoskeresztúron
Ötnapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség önálló gyülekezetté válásának és fennállásának kétszázadik évfordulójáról. Az állami szervek döntése nyomán 1945-ben lebontották Rákoskeresztúr elsõ evangélikus templomát. A helyén álló egykori evangélikus iskola falán elhelyezett emléktábla felavatására és a hálaadó istentisztelet igehirdetési szolgálatára – az ünnepségsorozat utolsó napján, november 12-én – Gáncs Pétert, a Déli Egyházkerület püspökét hívták meg.
A megemlékezések sorában elsõként november 8-án, szerdán Debnár László tartott elõadást a rákosligeti gyülekezetrész történetérõl. Csütörtökön a rákoshegyi templomban dr. Léránt István, a Pesti Egyházmegye felügyelõje vetítette le 200 év a Rákos mentén címû filmjét. A következõ napon dr. Fabiny Tamás püspöknek a Példázat mint mûfaj címmel tartott elõadását hallgathatták meg az érdeklõdõk. November 11-én a rákoscsabai templomban orgonazenés áhítaton vehettek részt a hívek Trajtler Gábor orgonamûvész közremûködésével.
A november 12-i ünnepi istentiszteleten – Kósa László igazgató lelkésznek és Gyõri Gábornak, a Pesti Egyházmegye esperesének a liturgiai szolgálatával – Gáncs Péter püspök hirdette Isten igéjét.
A Déli Egyházkerület lelkészi vezetõje a lerombolt templom emléktábláján szereplõ igehelyet, Róm 8,28-at, valamint a heti igét, 2Kor 6,2-t választotta prédikációja alapjául. A gyülekezet kétszáz éves történetének legfontosabb eseményeit címszavakban felidézve rámutatott arra, hogy a megpróbáltatásokon és kudarcokon, a sikereken és örömökön túl meg kell látni a történelem Urának vezetését, aki az események céljának látszólagos rejtettségén keresztül az elõrehaladást, az épülést, a közösség küldetésének beteljesülését munkálta a gyülekezet történetében. Ebben a történetben jól nyomon követhetõ, hogy a világban mûködnek templomépítõ és -romboló erõk, melyek megegyeznek a lelkek építésének és rombolásának erõivel: a gyülekezet ugyan elveszítette elsõ templomát, és sok csapás is érte, de jelenleg négy templommal is rendelkezik. A mustármagnyi kicsiny kezdetet a történelem Ura megáldotta, és ma a fõváros legnagyobb evangélikus gyülekezete a rákoskeresztúri, melynek négy templomtornya mind egy irányba mutat: oda, ahonnan a kegyelem érkezik, s ahová a hálaadásnak irányulnia kell.
Az istentisztelet ünnepi közgyûléssel folytatódott, amelyet dr. Léránt István egyházmegyei felügyelõ nyitott meg. Elsõként D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök köszöntötte az ünneplõ gyülekezetet. Gyõri Gábor esperes kiemelte, hogy a gyülekezet mögött álló kétszáz esztendõ a közösség számára nem érdem, hanem elsõsorban kegyelem, másodsorban ajándék, harmadsorban pedig felelõsség és küldetés. Mielõtt 1806-ban önálló egyházközséggé szervezõdtek, a rákoskeresztúri evangélikusok a cinkotai gyülekezethez tartoztak. Mivel itt találhatók a rákoskeresztúri hívekre vonatkozó legelsõ anyakönyvi bejegyzések, a rendezvényen köszöntõt mondott Blatniczky János, a cinkotai „õsgyülekezet” lelkésze is.
A kétszáz éves jubileum alkalmából megrendezett megemlékezésre ellátogatott Rákoskeresztúrra a finn testvérgyülekezetek két képviselõje is. Peivikki Heinenäkki, a Raumai Evangélikus Egyházközség felügyelõnõje beszédében felidézte a régóta gyümölcsözõ testvér-gyülekezeti kapcsolatok örömeit, majd Simo Koho, a Tampere–Kalevai Evangélikus Egyházközség lelkésze mondta el magyar nyelvû ünnepi köszöntõjét.
– p–or –
Regionális hozzárendelés:
Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|