Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 47
- Építő és romboló erők
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Építő és romboló erők
Emléktábla-avatás és jubileumi megemlékezés Rákoskeresztúron
Ötnapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség önálló gyülekezetté válásának és fennállásának kétszázadik évfordulójáról. Az állami szervek döntése nyomán 1945-ben lebontották Rákoskeresztúr első evangélikus templomát. A helyén álló egykori evangélikus iskola falán elhelyezett emléktábla felavatására és a hálaadó istentisztelet igehirdetési szolgálatára – az ünnepségsorozat utolsó napján, november 12-én – Gáncs Pétert, a Déli Egyházkerület püspökét hívták meg.
A megemlékezések sorában elsőként november 8-án, szerdán Debnár László tartott előadást a rákosligeti gyülekezetrész történetéről. Csütörtökön a rákoshegyi templomban dr. Léránt István, a Pesti Egyházmegye felügyelője vetítette le 200 év a Rákos mentén című filmjét. A következő napon dr. Fabiny Tamás püspöknek a Példázat mint műfaj címmel tartott előadását hallgathatták meg az érdeklődők. November 11-én a rákoscsabai templomban orgonazenés áhítaton vehettek részt a hívek Trajtler Gábor orgonaművész közreműködésével.
A november 12-i ünnepi istentiszteleten – Kósa László igazgató lelkésznek és Győri Gábornak, a Pesti Egyházmegye esperesének a liturgiai szolgálatával – Gáncs Péter püspök hirdette Isten igéjét.
A Déli Egyházkerület lelkészi vezetője a lerombolt templom emléktábláján szereplő igehelyet, Róm 8,28-at, valamint a heti igét, 2Kor 6,2-t választotta prédikációja alapjául. A gyülekezet kétszáz éves történetének legfontosabb eseményeit címszavakban felidézve rámutatott arra, hogy a megpróbáltatásokon és kudarcokon, a sikereken és örömökön túl meg kell látni a történelem Urának vezetését, aki az események céljának látszólagos rejtettségén keresztül az előrehaladást, az épülést, a közösség küldetésének beteljesülését munkálta a gyülekezet történetében. Ebben a történetben jól nyomon követhető, hogy a világban működnek templomépítő és -romboló erők, melyek megegyeznek a lelkek építésének és rombolásának erőivel: a gyülekezet ugyan elveszítette első templomát, és sok csapás is érte, de jelenleg négy templommal is rendelkezik. A mustármagnyi kicsiny kezdetet a történelem Ura megáldotta, és ma a főváros legnagyobb evangélikus gyülekezete a rákoskeresztúri, melynek négy templomtornya mind egy irányba mutat: oda, ahonnan a kegyelem érkezik, s ahová a hálaadásnak irányulnia kell.
Az istentisztelet ünnepi közgyűléssel folytatódott, amelyet dr. Léránt István egyházmegyei felügyelő nyitott meg. Elsőként D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. Győri Gábor esperes kiemelte, hogy a gyülekezet mögött álló kétszáz esztendő a közösség számára nem érdem, hanem elsősorban kegyelem, másodsorban ajándék, harmadsorban pedig felelősség és küldetés. Mielőtt 1806-ban önálló egyházközséggé szerveződtek, a rákoskeresztúri evangélikusok a cinkotai gyülekezethez tartoztak. Mivel itt találhatók a rákoskeresztúri hívekre vonatkozó legelső anyakönyvi bejegyzések, a rendezvényen köszöntőt mondott Blatniczky János, a cinkotai „ősgyülekezet” lelkésze is.
A kétszáz éves jubileum alkalmából megrendezett megemlékezésre ellátogatott Rákoskeresztúrra a finn testvérgyülekezetek két képviselője is. Peivikki Heinenäkki, a Raumai Evangélikus Egyházközség felügyelőnője beszédében felidézte a régóta gyümölcsöző testvér-gyülekezeti kapcsolatok örömeit, majd Simo Koho, a Tampere–Kalevai Evangélikus Egyházközség lelkésze mondta el magyar nyelvű ünnepi köszöntőjét.
– p–or –
Regionális hozzárendelés:
Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|