Cantate

Ismerjük meg énekeinket! 17.

Hozzászólás a cikkhez

Az ünnepek után folytatjuk kitekintésünket. Ez alkalommal énekeskönyvünk angolszász eredetű énekeit mutatjuk be. (E. Zs.)

Áttekintve énekeskönyvünk angolszász eredetű énekeit, meglehetősen változatos képet kapunk: különböző korok, különböző stílusaiban írt darabok – több közülük mostani énekeskönyvünkben tűnik fel először. E válogatás az angolszász protestáns egyházak gazdag énekkincsének keresztmetszetét adja, megmutatva a legjelesebb szerzők népszerűvé vált alkotásait.

J. Miltonnak a 136. zsoltárból írt verse, a Dicsérjük, mert jó az Úr (EÉ 55) eredeti formájában tizenegy versszakos, a zsoltár gondolati ívét híven követő költői adaptáció. Énekeskönyvünkben ebből mindössze öt strófa található, melyek a zsoltár tartalmi egységeit jelölik. Általában J. Antes dallamával jár együtt, de a nálunk szereplő kínai dallam is megtalálható az angol énekrepertoárban.

A 18. században keletkezett énekek közül kettő vétetett föl énekeskönyvünkbe. Időben korábbi a Krisztus Jézus, ím, feltámadt (EÉ 224), amelynek hátterében a Surrexit Christus hodie című, késő középkori kanció áll. Első angol fordítása 1708-ban jelent meg, később a 2–3. versszakát teljesen újrafogalmazták. Ehhez írt további öt strófát Ch. Wesley, aki a metodista egyház egyik alapítójaként nemcsak hitéletet megújító, de énekköltői munkásságával is Lutherhez hasonló szerepet töltött be egyházában. Dallama – melynek szerzője ismeretlen – 1708-ban a Lyra Davidica című énekgyűjteményben, az első szövegvariánssal együtt látott napvilágot.

Az Úr csodásan működik (EÉ 328) szövegét W. Cowper, a melankóliára hajlamos énekköltő jegyzi. Az ének sajátos párosítása a 18. századi angol vallásos lírának és egy naivan egyszerű, 20. századi magyar dallamnak, amelyben az eredeti szöveg két versszaka fut le egy dallami egység alatt.

A Mily csodás szeretet! (EÉ 386) Jézust és a megváltás művét dicsérő ének, egy 19. századi amerikai énekgyűjteményből való. Angliában ekkor már személyes hangvételű, lírai alkotások születtek; ennek egyik legszebb példája a H. F. Lyte anglikán lelkésztől fennmaradt ének: Ó, maradj vélem (EÉ 121). Mottója az emmausi tanítványok története (Lk 24,29); valójában egy keresztény hittel megtett útra való visszatekintés a végső búcsúhoz közeledve. Gyülekezetében mondott utolsó beszédének volt része e költemény; később W. Monk dallamával angolszász területen az egyik legkedveltebb énekké vált. Hasonlóan népszerű S. F. Adams éneke, a Hadd menjek, Istenem (EÉ 521), amelyet a süllyedő Titanicon is énekeltek.

J. Ellerton esti himnusza – Lásd, Urunk, egy nap újra eltűnt (EÉ 124) – a klasszikus himnuszok gondolati és formai világából merít; ehhez a szövegnél jó száz évvel korábbi német dallam társul.

A Keresztény hit és élet című fejezetben két éneket találunk. Közös bennük, hogy – hasonlóan az előbb említett énekhez – ezek sem az angolszász vidéken használatos dallamukkal vannak jelen énekeskönyvünkben. J. Montgomery szövegéhez – Lelki próbáimban (EÉ 451) – ír népdal került, míg W. How anglikán püspök éneke – Hány hívő érte el az égi célt (EÉ 454) – egy 20. századi finn énekeskönyvből került át hozzánk L. Madetoja dallamával, akit zeneszerzőként J. Sibelius mellett a finn késő romantika legjelentősebb mestereként tartanak számon.

Korunk alkotásai – ezek közül is főként az Amerikában születettek – felvetik a kérdést: tartalmuk, zenei színvonaluk miatt méltók-e arra, hogy a liturgia részévé váljanak? D. Iverson pünkösdi éneke – Isten élő lelke, jöjj (EÉ 244) – a 20. század emberének hangján szól, saját magát (gondolatait, érzéseit) vetítve ki a világra, de témája még bibliai alapokon áll. Ugyanez nem mondható el a Föld és nagy ég (EÉ 68) és a Végtelen vagy (EÉ 476) kezdetű énekekről, melyek – kifejezésbeli szegénységük és sematikus gondolatviláguk miatt – jó példái az istentiszteleti használatra alkalmatlan énekeknek.

Az evangélikus énekrepertoárnak fontos része ez a válogatás, hiszen azt a gondolatot közvetíti, hogy a keresztény hitigazságok az Istent kereső ember számára változatlanok maradnak, még ha az énekek más országok kultúrájának stílusjegyeit viselik is magukon.

Barta-Gombos Arikán

::Nyomtatható változat::