Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2007
- 02
- Menekülés a depresszióból
Keresztény szemmel
Hozzászólás a cikkhez
Menekülés a depresszióból
„…szeretetre van szüksége a szenvedőnek” (Jób 6,14) – nemcsak Jóbnak, hanem minden testi-lelki betegségben szenvedő embernek szeretetre van szüksége. Elsősorban Isten szeretetét kell elfogadnia, amelyet Fiában ajándékozott nekünk, de embertársai találékony szeretete is szükséges a végleges gyógyulás érdekében. Mindez különösen érvényes korunk népbetegségében, a depresszióban szenvedő testvéreink életére nézve. Istennek a Szentírásban adott kijelentését hittel megragadva s a felkínált Szabadítót elfogadva megtapasztalható, hogy a több ezer éves ígéret ma is igaz és élő ige – tehát az örök Vagyok cselekvését, történését, létezését kifejező szó…
A csüggedés mocsarába került embertársaink negatív érzéseket élnek át: érzelmi elhidegülés, szomorúság, agreszszió, ingerültség, félelem, szorongás, gondterheltség, reménytelenség… A zsoltáros is ezt kérdezte: „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem?” De így folytatta: „Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért!” (Zsolt 42,6; lásd még: 42,12; 43,5!)
Az önbizalomhiány a depresszió egyik legáltalánosabb tünete; az egyik oka pedig a harag, amely a búskomorság minden fázisában jelen van. Isten gyógymódja: ismerd el, és valld be előtte, hogy haragod bűn! Kérd őt, hogy vegye el ezt az agresszív magatartásodat, s adj neki hálát irgalmáért, kegyelméért és bocsánatáért! Ha az agressziót felváltja a szeretet, akkor semmi ereje sincs rajtunk a depressziónak.
Az önsajnálat a depresszió legfőbb oka, de ezt nagyon nehezen ismerjük el. Hogyan lehet ezt a bűnt legyőzni? Úgy, mint a haragot: ismerd fel, valld meg bűnként, s kérj Istentől győzelmet az önsajnálat fölött! Ne feledj el hálát adni imádságodban rendszeresen mindenért, „mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thessz 5,18). A démoni eredetű depresszióból is van szabadulás, ha használjuk Isten fegyverzetét! „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.” (Jak 4,7)
Fogadjuk el önmagunkat, hiszen Isten szeret minket, és terve van az életünkkel! Ne gyűlöljük önmagunkat, mert ennek tragikus következményei lehetnek! Hogyan lesz jobb véleményünk önmagunkról? Ha keressük az Istennel való személyes kapcsolatot; ő betölti belső ürességünket. Ha bennünk lakik Isten igéje, akkor békességben tudunk élni vele, önmagunkkal és felebarátainkkal egyaránt.
Hogyan segíthetünk búskomor barátunknak? Legyünk mellette, akár némán, mint Jób barátai. De mondjuk neki Isten igéjét is, és imádkozzunk vele hálaadással! Ne ítéljük el haragja és önsajnálata miatt; bízzuk a Szentlélekre, hogy meggyőzze őt ezekről a bűneiről, de vigyük őt közbenjáró imáinkban Isten színe elé! Bizonyságot tehetünk neki, elmondva ezt a kimenekülési tervet: a depresszió feletti győzelem rajta múlik! A gyógyulás útján az első lépés az, hogy Jézus Krisztust – aki szereti a szenvedőt, és megbocsát a megtérő bűnösnek – Urának és Megmentőjének fogadja el. Az „én” trónfosztása azt eredményezi majd az életében, hogy ő is meg tud bocsátani másoknak és önmagának is. E sok szenvedéssel járó betegségből is megszabadítja az Úristen, aki Fia által az ő gyógyítójává is lett. Így újra egészséges emberként lesz képes Isten eredeti teremtő szándékának a betöltésére, hogy őt dicsőítse, és örökké gyönyörködjék benne.
A téma iránt részletesebben érdeklődők figyelmébe ajánlom Tim LaHaye Kivezető út a depresszióból című könyvét (Evangéliumi Kiadó, 1996) és Jim Winter Depresszió: menekülési terv – Keresztyén válasz a depresszióra című művét (Kálvin Kiadó, 2006).
– garai –
::Nyomtatható változat::
|