Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Hetven évvel ezelőtt halt meg Geduly Henrik, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, akinek megválasztásával Nyíregyháza püspöki székhely lett. Negyvenhat éven át szolgálta az evangélikus egyház híveit Nyíregyházán.

Bécsben született 1866. október 24-én ároni családból. Ősei között a reformáció koráig visszamenően találkozunk evangélikus lelkészekkel. A gimnáziumot a losonci állami gimnáziumban kezdte el, és a selmecbányai evangélikus líceumban fejezte be. A teológiát Pozsonyban végezte, ahol már harmadéves korában az ifjúság vezére volt, és szerkesztette a Gondolat című lapot.

Külföldi tanulmányútra készült Halléba, amikor a zólyomi gyülekezet meghívta segédlelkésznek 1889-ben. Két év múlva került Nyíregyházára káplánnak és az evangélikus gimnáziumba hitoktatónak. Öt éven keresztül tanította az evangélikus és református diákokat hittanra. Tevékenyen részt vett Nyíregyháza irodalmi, kulturális és társadalmi életében.

A millennium évében – 1896-ban – felkérésre megírta Nyíregyháza az ezredik évben című monográfiáját. Még ebben az évben megválasztotta lelkészének a nyíregyházi gyülekezet. Előbb esperességi, majd 1906-ban egyházkerületi főjegyző lett, ami akkor egyben a püspökhelyettesi tisztnek felelt meg.

Amikor Zelenka Pál miskolci lelkész, a tiszai egyházkerület püspöke meghalt 1910-ben, utódául Geduly Henriket választották meg. Beiktatása Nyíregyházán 1911. május 16-án történt. Az első világháború befejezéséig az Árvától Brassóig terjedő hatalmas egyházkerülethez tíz egyházmegye tartozott, két főiskola, hat főgimnázium, egy tanítóképző és hat polgári iskola működött benne.

A tragikus trianoni békeszerződés után ez a hatalmas egyházkerület elvesztette egy főiskoláját, az eperjesi teológiát, öt közép- és mind a hat polgári iskoláját. Geduly Henrik az egykori eperjesi jogakadémiának Miskolcon tudott állandó otthont és létalapot biztosítani, és ugyanide hozta Eperjesről a tanítóképző intézetet, amely az ő szívós és lankadatlan utánajárása folytán kapott új épületet, internátust és tornatermet. Iskolaszeretetének legfényesebb bizonyítéka a reformáció négyszázadik évfordulójára 1917-ben alapított, jó ideig az evangélikus elemi iskola tantermeiben működő Evangélikus Leánygimnázium.

1929-ben a soproni hittudományi kar díszdoktorátussal ismerte el irodalmi tevékenységét. Választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Az 1934 és 1937 között lezajlott zsinat rangidős püspök-elnöke volt.

Geduly Henrik püspök 1937. február 18-án halt meg. Ravatalát a központi elemi iskola dísztermében állították fel. Én mint kiscserkész őrt álltam ravatalánál. Sírja a nyíregyházi Északi temetőben, közvetlenül a ravatalozó mögött van. Emlékművén mellszobra látható és egy ige (a Jelenések könyve 3. részének 12. verse): „Aki győz, oszloppá teszem az én Istenem templomában.”

Az általa alapított leánygimnázium épülete 1935-ben épült fel a Jósa András utcában; az intézmény Geduly Henrik halála után felvette a nevét.

Dr. Reményi Mihály

::Nyomtatható változat::