Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Általános az a vélemény a böjtről, hogy csak katolikus testvéreink tartják azáltal, hogy pénteken tartózkodnak a húsevéstől. A böjt azonban nem csak az étkezéssel kapcsolatos.

Vessük fel a kérdést: mi a böjt? Nem valamiféle áldozat, amelyet Istennek adunk, sőt: Isten akar minket a böjttel megajándékozni és meggazdagítani. Az ige arra int: „…legyetek (…) józanok, hogy imádkozhassatok.” (1Pt 4,7) A böjt is erre a józanságra akar elsegíteni. Józanság nélkül újra meg újra belemerülünk felesleges dolgokba, amelyek elszakítanak Istentől. Elveszik a belső csendet, amely szükséges az imádkozáshoz, igeolvasáshoz. Böjt csendjében meglátjuk, hogy szükség van „énünk” visszaszorítására. Aki konkrét pontokon legyőzi magát, az megtapasztalja, hogy mit jelent Krisztus szabadságában járni, és boldogan éli át, hogy nekünk nem kell a test, a világ és a divat mértéke szerint élnünk.

Lássunk néhány gyakorlati példát! Az „én” sokszor a beszédben jelentkezik. A böjt tehát gyakran abban valósul meg, hogy tudok hallgatni. Vagy úgy, hogy lenyelek egy bántó megjegyzést. Böjt lehet az is, hogy bár lenne mivel – de nem dicsekszem. Böjt lehet az is, ha nem állok be a panaszkodók közé. Az is, ha kerülöm mások bírálgatását. És talán a legfontosabb: ha magamról minél kevesebbet beszélek.

Csodálatos példa a passióban Jézus – vádolják, ő pedig a súlyos vádak hallatára is hallgat, semmit nem felel. Böjtben tehát legyen programunk: keressem az alkalmakat, amikor „énemet” háttérbe szoríthatom. Akkor átélem a böjti lemondás gyümölcsét, hogy mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.

Az egyházi esztendő körforgásában böjt mindig a tavasz idejével esik egybe, amikor a fákban megindulnak az életnedvek, és elkezdődik a természet megújulása. A böjt hat hetében Isten azon munkálkodik, hogy lelki életünk is megújuljon. Hogy tudjunk a mindennapi rohanásban megállni, tudjunk csendet teremteni, hogy az ige és imádság ereje beépüljön hétköznapjainkba. Hogy ne csüggedten, erőtlenül hordjuk terheinket, gondjainkat, hanem azzal az élő reménységgel, hogy böjt után húsvét következik, és hogy nekünk élő Urunk van!

Gáncs Aladár

::Nyomtatható változat::