Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2007
- 08
- Heti útravaló
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Heti útravaló
Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. (1Jn 3,8b)
Böjt első hetében az Útmutató reggeli és heti igéi a minket érő kísértésekről, próbatételekről tanítanak. Ezek között Istenhez kiálthatunk, mert ő meghallgat, s velünk lesz a nyomorúságban. „Jézus is megkísértetett és szenvedett, ezért segíthet azokon, akik megkísértetnek.” (Zsid 2,18; LK) De csak kívülről volt megkísérthető, belülről soha, mert Jézus bűntelen! Az első Ádám elbukott éden kertjében, de az új Ádám legyőzte a kísértést, sőt magát a kísértőt is a kereszten. Az ördög (a vádoló) módszere nem változott; mindig kételkedést akar támasztani szívünkben Isten szava iránt: „Csakugyan azt mondta Isten…?” (1Móz 3,1) „Ha Isten Fia vagy…” De mi ne álljunk szóba vele! Jézus is „csak” Isten igéjével válaszolt mind a három kísértésre: „Meg van írva…” (Lásd Mt 4,1–11!) Ezek az ősi próbatételek minket is elérhetnek: „…a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése…” (lásd 1Jn 2,16; Károli-fordítás) „Isten éppen azért ad hitet, hogy tudjam: Krisztus legyőzte értem az ördögöt. Nem félek hát a kísértéstől. Hiszen arra való az, hogy a hitem megerősödjék” – vallja Luther. Mit tehetünk, ha kísértésbe jutunk? „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk…” (Zsid 4,16) Isten újjászületett gyermekei megtapasztalhatják életükben heti igénk örömhírét; de az, „aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét” (1Jn 3,10)! Az istenfélő Jób próbatétele az Úr tudtával és beleegyezésével történt. Jób a sátán (az ellenség) rágalmazása ellenére kiállotta a hit próbáját, mert Isten előtt borult le, s őt magasztalta: „Áldott legyen az Úr neve! Még ebben a helyzetben sem vétkezett…” (Jób 1,21.22) A választott nép vándorlásának példája számunkra is intés és bátorítás: „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is…” (1Kor 10,13b) Jézus a mi Szabadítónk; véres keresztjén legyőzte a bűnt, a halált és az ördög hatalmát! Az Úrba vetett hitünk által, nem pedig a saját erőnkből tudjuk csak megvalósítani Jakab tanácsát mindennapi életünkben: „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.” (Jak 4,7) Reformátorunk ajánlatát is fogadjuk meg: „Két fegyverünk van, amelytől reszketve fut az ördög: az ige és az imádság…” – E böjti időben arról elmélkedjünk, hogy miért jelent meg a sátán legyőzője, s hogy a mi irgalmas és hű főpapunk mi módon szerzett engesztelést bűneinkért! Azért jött Jézus, „hogy halála által megsemmisítse…(…) az ördögöt; és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak” (Zsid 2,14–15). Krisztus ezeréves uralma kezdetén egy angyal megkötözi a kísértőt. Örökre boldog, „akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak” (Jel 20,6). Uram! „Adj a harcban, kísértésben / Erőt nékem, / Védj, ha sátán tőrbe csal.” (EÉ 516,5)
Garai András
::Nyomtatható változat::
|