Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Ahogy a szombati zordon időjárást felváltotta az Úr napjára a napfényes tavaszi meleg, úgy volt érzékelhető a gyülekezetek képviselőinek a tekintetén a biztató új kezdet. Azért került sor ismét esperesválasztásra a Dél-Pest Megyei Egyházmegyében, mert a korábbi esperes, Koczor Tamás – személyes okokra hivatkozva – lemondott tisztségéről. Krámer György pilisi lelkészt, püspökhelyettest dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke iktatta be esperesi tisztébe március 25-én Pilisen.

A püspök vezetésével mintegy húsz lelkész vonult be a hatalmas pilisi templomba, amelyet a hívek egészen megtöltöttek. Ahogy felzengett ősi himnuszunk, az Erős vár a mi Istenünk, szinte „tapintani lehetett”, hogy az egyházmegye és a pilisi gyülekezet ott áll teljes bizalmával és segítőkész szeretetével a fiatal esperes mögött.

A püspök 1Pt 2,5 alapján prédikált a lelki ház szükségességéről. Az új esperes életútja is erről tanúskodik: a soproni gyülekezet, ahol papi családban felnevelkedett, a pannonhalmi bencés gimnázium, a ceglédi laktanya, majd a teológiai akadémián töltött öt év, a bécsi ösztöndíjas esztendő, Maglód gyülekezete és végül a nagy kihívást jelentő pilisi gyülekezet mind-mind egy-egy lelki tégla, amely beépült Krámer György személyiségébe. De az építőkockák közé tartozik a három növekvő gyermek, a család is – és immáron a Dél-Pest Megyei Egyházmegye tizenöt gyülekezete. Ezt a lelki házat kell tovább építeni a szolgálat minden területén.

Az iktatás ünnepélyes aktusában részt vett Rezessy Miklós rangidős vecsési lelkész, valamint Pángyánszky Ágnes helyi lelkész, az újonnan beiktatott esperes hitvese. Az ősi confirma eléneklése után a már országosan is jó nevet szerzett pilisi énekkar – Jansik Ildikó karnagy vezetésével – személyre szóló üzenetként zengte az esperesnek: „Adjon neked, nekünk tiszta Lelket az Úr. Köztünk senki sincs, aki egyedül talpra áll…”

A közgyűlésen elmondott esperesi székfoglalójában Krámer György többek között a gyülekezetek megmaradásának esélyeiről szólt. Biztatta a felügyelőket: nőjenek fel feladataikhoz, és a lelkésszel együtt vezessék, formálják a helyi közösségeket. „Azt gondolom, hogy a legfontosabb a gyülekezetek öntudatának erősítése. A népegyházi keretek széthullása után gyülekezeteink egyre jobban hasonlítanak egy vak koldushoz, aki mindent másoktól vár, és akit bárhová el lehet vezetni” – mondotta. „Szükség van arra, hogy a gyülekezetek felismerjék: saját sorsuk, mindennapi életük alakulása elsősorban rajtuk múlik. A gyülekezetek tagjai felelősek azért, hogy mi történik a közösségben. (…) Minden gyülekezetben meg kell erősödnie az önállóan és tudatosan gondolkodó és cselekvő presbitériumoknak” – tette hozzá.

A köszöntésekben többször visszhangzott: jó Pilisre jönni. Példás az ott folyó gyülekezeti élet, frissen renoválták a templomot és más egyházi épületeket, nem utolsósorban pedig a hívek szerető koszorúja fogadja az odaérkezőket…

Benczúr László egyházkerületi felügyelőnek, Keveházi László korábban Pilisen szolgált nyugalmazott esperes-lelkésznek és e sorok írójának az áldáskívánásai a szeretetnek és a megbecsülésnek egy-egy fénysugarát vetítették az új esperes életére. A helyi református lelkipásztor, Morva Ákos és a baptista lelkész, Tenkely Béla szavai a jó ökumenikus együttműködésről győzték meg a jelenlevőket. A pilisi polgármester, Szabó Márton a város nevében, Pintér Miklós pilisi evangélikus felügyelő pedig a helyi gyülekezet képviseletében biztosította segítőkész támogatásáról az új esperest. A közgyűlést vezető Bak Péter egyházmegyei felügyelő az elnöktárs bizalmával és szeretetével szólt. A maglódiak emlékezése lélekindító érzéseket ébresztett. (Maglódon Krámerék a fészekrakás és a szárnypróbálgatás éveit töltötték.)

Zárszavában Fabiny Tamás püspök az ünnep jó ízére és a szolgálat sokféleségére utalt, kifejezve közös együttműködésük reményteljes folytatását.

D. Szebik Imre

Regionális hozzárendelés: Dél–Pest Megyei Egyházmegye

::Nyomtatható változat::