Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Idén protestánsok, katolikusok és ortodoxok egy napon ünnepelték a húsvétot. Mint ismeretes, a nyugati egyházak a Gergely-naptár szerint állapítják meg húsvét napját, XIII. Gergely pápa 1582-ben hozott reformjának megfelelően. A keleti egyházak azonban a Julianus-naptárt követik, amelyet Julius Caesar vezetett be a Római Birodalomban Kr. e. 46-ban. A két dátum egybeesése a Szentföldön különös jelentőséget nyert: az ünnepi napokban nagyon sok katolikus és ortodox, valamint protestáns hívő töltötte meg a szent helyeket. Számos zarándok érkezett Oroszországból, de idén sok palesztin keresztény is részt vehetett a szertartásokon az izraeli hatóságok engedélyével. A húsvéti szent három nap egyik legfontosabb eseménye a Szent Sír-bazilikában tartott tűzszentelés volt. Ezen az eredetileg ortodox rítusú szertartáson katolikusok is részt vettek, ezáltal téve ökumenikussá a liturgiát. (A tüzet elviszik közeli és távoli keresztények lakta településekre – így repülőgéppel szállították el például Athénba. A feltámadási szentmisét a Szent Sír-bazilikában a jeruzsálemi latin pátriárka koadjutora, Fouad Twal érsek mutatta be.

A bajor tartományi evangélikus püspök – egyúttal a Németországi Egyesült Evangélikus Egyház püspöke –, Johannes Friedrich nagypénteki üzenetében arra szólított fel, hogy álljunk az idősek, a betegek és a szenvedők mellé. A püspök emlékeztetett arra, hogy Krisztus keresztje a felebaráti s az ellenség iránti szeretet kiprovokálója. Szerinte Krisztus szenvedése és halála nem egy jó ember megkerülhetetlen tragikus vége volt, hanem Isten emberek iránti következetes szeretetének a megnyilvánulása. Jézus nagypénteki halálát csak a húsvéti feltámadás összefüggésében érthetjük meg igazán. Az evangélikus püspök rámutatott: „A kereszt nem szörnyű dolog, hanem Isten szeretetének a megnyilvánulása.”

Húsz hivatás között a lelkészi a tizedik helyen szerepel a bizalmi skálán, 53%-os „igen” szavazattal – derül ki egy európai felmérésből, amelyet a Readers’s Digest című magazin készített tizenöt ország huszonötezer polgárának a megkérdezésével. A felmérésben most először értékelték a lelkészeket. Az adatokat közlő tanulmányból az derül ki, hogy a legnagyobb bizalmat a tűzoltók élvezik (95%). Őket a pilóták (92%), majd a gyógyszerészek (89%) követik. Jóval kisebb bizalmat élveznek a szakszervezeti vezetők (23%) vagy például az autókereskedők (17%). Rendkívül kevésre értékelték az európai polgárok a politikusokat (7%). A német adatok alig térnek el az európai átlagtól; Németországban a lelkészek az európai átlagnál is magasabb bizalmi indexet értek el (55%). A tanulmány ezt a címet kapta: Kiben bíznak az európaiak?

A Franciaországi Protestáns Szövetségnek új elnöke lesz Claude Baty személyében. Az ötvenkilenc éves lelkész a Protestáns Szabadegyházi Unióban szolgál, és július 1-jén veszi át a hivatalt a mostani elnöktől, Jean-Arnold de Clermonttól, aki 1999 óta vezette a szervezetet – adja tudtul az ENI ökumenikus hírügynökség. Baty a protestantizmusnak még erőteljesebb profilt akar adni, mint eddig, hiszen a többségükben katolikus franciák között csak így tudnak megjelenni.

A távozó elnök, aki egyben az Európai Egyházak Konferenciájának is elnöke, bizakodóan nyilatkozott a francia protestantizmus jövőjéről. A szövetséghez kilencszázezer francia református, evangélikus, evangelikál, baptista és pünkösdi keresztény tartozik. A szövetségen kívül mintegy kétszázezer további francia tekinti magát protestánsnak.

„Csodálom az Ön útját” – jelentette ki Hans Küng „renitens” római katolikus teológus abban az adásban, amelyet a svájci SF1-en április 1-jén reggel sugároztak Margot Kässmann hannoveri evangélikus püspök részvételével. Küng az a neves teológus, akitől a Vatikán egy ideig megvonta egyházi tanítási engedélyét. A tv-adón sugárzott Vallások csillagórája című sorozatban a püspöknő volt az első vendég, akit Küng megszólaltatott. Margot Kässmann és a „lázadó” professzor harminc éve ismerkedett meg egymással Tübingenben, ahol akkor mindketten teológiát tanultak. Azóta különböző utakat jártak be, ennek ellenére sok kérdésben egyetértenek, például a nők felszentelésében, a cölibátus megítélésében. A püspöknő kijelentette: „Evangélikus egyházként közel állunk a reformkatolikusokhoz.” A püspöknő hangsúlyozta erőteljes bibliai elkötelezettségét, a sola scriptura reformátori elve szerint.

Országos megdöbbenést keltett Lengyelországban, hogy a német Die Welt című újság internetes honlapján közzétett egy anyagot, amely az elhunyt II. János Pál pápán viccelődik. A berlini lengyel nagykövet, Marek Pravda már elküldte tiltakozó levelét az újsághoz. A Német Újságíró-szövetség véleménye szerint ez a lépés a sajtószabadságot sérti. Az anyag azokat a csodákat tette tréfa tárgyává, amelyek nyilvántartása a boldoggá nyilvánítás procedúrájához szükségesek. A lapszerkesztők II. János Pál néhány fotóját ironikus hangnemű képaláírással látták el. A lengyel médiumok azon döbbentek meg leginkább, hogy az egyik aláírás az elhunyt pápát „unszimpatikus aggastyánnak” nevezte.

::Nyomtatható változat::