Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2007
- 17
- „Lélekápolás mint életápolás”
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
„Lélekápolás mint életápolás”
Gondolatok a balatonszárszói intézményvezetői konferenciáról
Pályakövetési rendszer a szakképzésben, beilleszkedési, tanulási zavarok megszüntetése fejlesztő foglalkozások szervezésével, a napközis és tanulószobai foglalkozások hatékonyságának javítása… Ha egy iskolában nincsenek meg a személyi feltételek mindezen feladatok ellátásához, akkor több oktatási intézménynek, kollégiumnak kell összefognia. No de valóban ilyen rugalmasak volnánk?… Talán az említettekből is kitűnik, hogy gazdag, változatos és néhány témában egymásnak feszülő kérdéseket vitattak meg a résztvevők április 19. és 21. között Balatonszárszón az evangélikus oktatási intézmények vezetőinek konferenciáján.
Mindannyiunkat nyugtalansággal töltött el a közoktatási törvény módosításának tervezete, a nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra való kiterjesztése. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem kisebb feladatot állít minden magyar oktatási, nevelési intézmény elé, mint az „egyenlő bánásmód követelményét”. De hála a konferenciaprogram összeállítóinak, az előadók, az intézményvezetők elkötelezettséggel, egységesen képviselték közös, valódi érdekeinket. Ez fejeződött ki érvelésükben, ha kellett, tiltakozásukban is.
„A siker kulcsa az egészség” – hangzott dr. Somhegyi Annamária Hatékony oktatás egészségneveléssel című előadásának tömör, konkrét, gyermek- és iskolaközpontú mottója. Az orvos előadó – az Országos Gyermekgyógyászati Központ prevenciós igazgatója – drámai, de sajnos reális összképet vázolt fel gyermekeink lelki és fizikai állapotáról. Azonban nem csupán a diagnózis megállapítására szorítkozott. Mint mondotta: a mindennapos stressz nem oldható fel a nevelő, a szülő szerető, megértő, segítő embersége nélkül. Szeretet hiányában nincs testi és lelki harmónia, nyugalom és bizalom.
Gyakran panaszkodunk arról is, hogy gyermekeink keveset olvasnak. Ma már ismerjük ennek az okait is: a kisgyermekkorban elmaradt mesemondás, meseolvasás, a bensőséges beszélgetések hiánya áll a háttérben. De minden bizonnyal hozzájárul a passzív időtöltés túltengése, az információözön passzív befogadása, érzelmi, értelmi feldolgozatlansága is. Ennek elkerülése érdekében egy-két cselekvésre sarkalló jó tanácsot sorolt a doktornő. Mindenekelőtt: legyen megfelelő arányban az érzelmi és jellemnevelés az értelmi neveléssel!
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője, Szabóné Mátrai Marianna és férje, dr. Szabó Lajos, az egyetem gyakorlati teológiai tanszékének vezetője visszatérő vendégei a többnyire Szárszón vagy Révfülöpön tartott intézményvezetői konferenciáknak. A résztvevők ezúttal is örömmel hallgatták őket. Áhítatuk, illetőleg előadásuk közben e sorok írója eltűnődött, vajon mi gyakorolja rá a nagyobb hatást. A közös ügyünket szolgáló mondanivaló tartalma? A vonzó stílus? A hit mélysége? Avagy közös ügyünk iránti elkötelezettségük? Vélhetően mindez együtt. „Lélekápolás mint életápolás” – erről Szabóné Mátrai Marianna beszélt. Érzékeltette, hogy eltérő mértékben bár, de mindannyian betegek vagyunk, és ápolásra szorulunk. Mindkét előadó szólt az imádság erejéről.
Az intézményvezetői konferenciák értékes hagyománya, hogy a programban szerepel egy „fórumbeszélgetés” is egyházunk vezető tisztségviselőivel. Ez alkalommal sem volt másként. Elöljáróban Ittzés János elnök-püspök drámai szavakkal vázolta fel a magyar társadalom helyzetét, rámutatva, hogy abban óhatatlanul felértékelődik az egyházi iskolák nevelőmunkája. Mottóként idézte a tudós Schneller István ma is érvényes szavait: „Szeretet nyitja meg a tanítvány szívét.”
Prőhle Gergely országos felügyelő az erők jobb összefogását kérte, hangsúlyozva, hogy az evangélikus oktatás-nevelés mindannyiunk közös ügye és felelőssége. A beszélgetés egyébiránt a legfontosabb, égetően aktuális kérdésekről folyt.
Hasznos és szükséges, hogy egyes tudományágak területéről is időről időre elhangozzanak előadások, időszerű tájékoztatók. Székely András közgazdász, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének tudományos munkatársa a népességfogyás pszichoszociális háttértényezőiről, illetőleg a vallásosság és a népességszám kapcsolatáról beszélt referátumában. Kutatások, felmérések bizonyítják korunk paradoxonát, hogy tudniillik a szerzési vágy, az értékvesztés, a túlhajszoltság következménye a lelki élet diszharmóniája, a közösségek felbomlása, a barátságok megszűnése, az egészségromlás, a korai halál. A vallásosságnak, a hívő közösségeknek, gyülekezeteknek tehát – nem túlzás – életvédő szerepük is van.
Újj Zsolt, a Commitment Kft. ügyfélszolgálatának vezetője a Taninform iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert ismertette. Meggyőzően érvelt amellett, hogy a szóban forgó programmal megoldható az egységes, gyors, pontos adminisztráció működtetése.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztályának gazdasági szakreferense, Bartha Miklósné a jelenlévőket közvetlenül érintő aktuális gazdasági kérdésekről adott gyakorlati, konkrét segítséget nyújtó tájékoztatást. A konferenciákon közel egy évtizede hallottak a tudósító számára bizonyítják, hogy iskoláinkban folyamatos a fejlődés. Ennek összetevői: tartalmasabb nevelés, a tantestületek és a tanulóifjúság közösséggé kovácsolása, a szakmai, emberi, hívő elkötelezettség, a lelki gazdagodás.
E ponton engedtessék meg a tudósítónak, hogy személyesebb hangra váltson. Isten kegyelméből immáron kilencedik éve vehetek részt a Balaton-parti pedagógus-csendesnapokon, konferenciákon. Várjuk az újabb találkozást, az évek során közösségé váltunk! Sok mindenben mások vagyunk, de ez így van jól! Mert a másságnál sokkal több az, ami összekapcsol bennünket: hitünk, elkötelezettségünk, szeretetünk tanítványaink és egyházunk iránt. Örülünk egymás sikereinek, büszkék vagyunk óvodáink, iskoláink nevelési eredményeire. Érezzük, hogy Isten áldása van közös munkánkon. Gondolom, mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak a reggeli és esti áhítatok, a záró istentiszteletek. Miért? Mert ezeknek kisugárzásuk, erejük van. És – noha sokszor gyarlók és kishitűek vagyunk – közös ügyünkért újra és újra kapunk erőt a nekirugaszkodáshoz.
Krug Ferenc, az Evangélikus Pedagógiai Központ szakértője
Regionális hozzárendelés:
Balatonszárszói Evangélikus Leányegyház
::Nyomtatható változat::
|