Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5,17)

Húsvét ünnepe után a harmadik héten az Útmutató reggeli és heti igéi a Krisztusban új életet nyert tanítványok örömét adják hírül: „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a Krisztusban.” (Ef 1,3; LK) Az ujjongó gyülekezet Szentlélekben való örömének forrása ez: az Úr Jézus feltámadásával legyőzte a bűn, a halál és a sátán hatalmát, s ezzel örökkévaló örömöt szerzett népének. Ő az igazi szőlőtő, aki azt kéri követőitől e hatszor (!) elmondott szavával: maradjatok „énbennem”! „Nyomorúságos dolog Krisztuson kívül lenni! Rengeteget erőlködni, és mégis semmit sem érni el. Sokat könyörögni, keresgélni, zörgetni, és mégis semmit nem találni!” (Luther) De ha – amint Jézus mondja – „beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor (…) az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek” (lásd Jn 15,1–8); ez a tanítványság feltétele. Az Isten iránti szeretetünk és a Jézus Krisztusba vetett élő hitünk együtt győzelemre ítéltetett: „Mert minden (új teremtés), ami Istentől született (újjá), legyőzi a világot…” (1Jn 5,4) Ezért „örvendj, egész föld, az Istennek” (Zsolt 66,1)! De az e földön élő, önimádó, hitetlen és gonosz embereket Isten haragja sújtja, mert bár „megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem (…) a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett” (Róm 1,21.25). Pál szolgálatának s leveleinek kulcsszava: „Krisztusban” lenni, azaz: „…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem…” (Gal 2,20) Mindezt Isten kegyelmének tulajdonítja, s nem önmagát ajánlja, hanem azt a Krisztust, akinek a szeretete szorongatja s ösztönzi őt az evangélium hirdetésére, „hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt” (2Kor 5,15). Ez a nevében is szabadító Úr bűntől való szabadságot ad nekünk: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,36) Akik Krisztusban vannak, azok Lélek szerint járnak, mert újjászületésük óta az Atya-Fiú Lelke lakik bennük! S örömük oka Isten ígérete: „…aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” (Róm 8,11) Pilátus nem találta bűnösnek a zsidók királyát, mégis kiszolgáltatta nekik: „Íme, az ember!” Halálának oka ez: „…Isten Fiává tette magát.” (Jn 19,5.7) De ő „a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Ez a Jézus Krisztus a mi Urunk…” (Róm 1,4) Az új teremtés Isten örök országában válik teljessé, ahol minden tökéletes. János is csak képekkel tudja érzékeltetni az örök öröm összetevőit. A megváltottak Isten s a Bárány trónja elé járulhatnak; színről színre láthatják és imádhatják Urukat és Istenüket, s az ároni áldás is beteljesül rajtuk: „Ragyogtassa rád orcáját az Úr…” (4Móz 6,25) „…mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké.” (Jel 22,5) „Már elmegyek az örömbe, / Paradicsomnak kertjébe…” (EÉ 508,1) Ő vár!

Garai András

::Nyomtatható változat::