A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Mennyei Atyánk! Köszönjük neked, hogy egyszülött fiad élete árán megszabadítottál bennünket bűneinktől, és szabadságot adtál nekünk. Bocsásd meg nekünk, hogy sokszor méltatlanná válunk drága ajándékodra, a szabadságra. Bocsásd meg, hogy sokkal szívesebben választjuk a rabságot, mint a tőled kapott szabadságot.

Taníts meg bennünket szabadnak lenni a bűntől, mert bűneink szabadságunkra törnek.

Szabadíts meg minket azoktól, akik magukénak hazudják országodat, hatalmadat, dicsőségedet. Szabadíts meg azoktól is, akik a te neved mögé bújva gonoszságot cselekednek.

Szabadíts meg minket az ítélkezés iránti vágytól. Vésd kitörölhetetlenül eszünkbe szeretett fiad szavait: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”

Tanítsd meg nekünk, Istenünk, hogy te magad vagy a szeretet. Légy velünk, hogy bizonyságot tehessünk rólad. Legyél te a zamat érzelmeink borospoharában. Légy ott minden baráti kézfogásunkban, testvéri ölelésünkben, szerelmes felindulásunkban. Taníts minket szabaddá válni a szeretetre. Taníts meg minket arra, hogy azzal a végtelen és mindent megbocsátó szeretettel tudjunk embertársainkhoz fordulni, amellyel te ölelsz magadhoz bennünket. Értesd meg velünk, felszabadított és gyermekeddé fogadott korábbi szolgákkal, hogy nem a szolgaság lelkét kaptuk tőled, hanem a fiúság lelkét: a lehetőséget, hogy minden törvényt, minden szokást, minden konvenciót felülírva szerethessük egymást – általad.

Ne engedd elfelednünk, hogy bűneinket és halálunkat eltörlő atyai szereteted megajándékozott minket méltatlanságunk dacára az üdvösség fényével. Könyörgünk hozzád, emlékeztess minket mindig arra, hogy a te országod közöttünk van. Segíts hát úgy élnünk, hogy szabadságban és szeretetben élve megélhessük itt, a Földön örök országodat, és hogy úgy cselekedjünk, „mint akiket a szabadság törvénye ítél meg”.

Chladek Tibor (Budapest-Kőbánya)

::Nyomtatható változat::