Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Lapunk 2005/7. számában részletesen foglalkoztunk már az erdélyi reformátor, Johannes Honterus életével. Mivel az akkori írásra több pozitív visszajelzés is érkezett, továbbá a Luther által a „magyarok apostolának” nevezett Honterus azon evangélikus személyiségek közé tartozik, akiknek a pályája iránt szélesebb körben is jelentős érdeklődés mutatkozik, az alábbiakban csokorba szedjük azokat a hazánkban, illetve Romániában kiadott könyveket, melyek a szász reformátor, humanista, iskolaszervező, nyomdász, földrajztudós és csillagász életművével foglalkoznak. Bibliográfiai tájékoztatónk megjelentetéséhez az szolgáltatja az apropót, hogy négyszázhetvenöt éve jelent meg az általa szerkesztett Dél-Erdély-térkép, mely – magyar szempontból – a legjelentősebb természettudományos műve.

A Honterus munkásságával foglalkozó első önálló magyar nyelvű kötet Fabritius Károly Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből című munkája, melyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adott ki. Az erdélyi szász evangélikus lelkésznek, országgyűlési képviselőnek, az Akadémia tagjának a műve 1878-ban jelent meg; Honterus híres Dél-Erdély-térképének – melynek számtalan reprintje látott napvilágot – részletes szakmai elemzését és bemutatását tartalmazza. Az anyag napjainkban már nehezen elérhető antikvár ritkaság, de az interneten, az MTAK Digitális Archívum http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol07/B3390707.pdf webcíméről letölthető – nem túl jó minőségű – szkennelt változatban.

1987-ben tanulmánykötet jelent meg Stegena Lajosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi Tanszéke vezetőjének a szerkesztésében (Rudimenta Cosmographica – Johannes Honterus Coronensis, Coronae, 1542). A kiadvány áttekinti Honterus életét, valamint bemutatja két fontos természettudományos művét, a Rudimenta Cosmographicát és az Atlas Minort. A tanulmányok szerzői Stegena Lajos mellett Klinghammer István, az ELTE későbbi rektora és Bartha Lajos csillagászattörténész (az utóbbival interjút közölt az Evangélikus Élet 2007/9. száma). A kiadvány érdekessége, hogy különálló mellékletként tartalmazza a Rudimenta 1542-es változatának reprintjét, melynek csak egy 1988-ban Kolozsváron megjelent hasonmás kiadásáról van tudomásunk. Az anyagnak magyar nyelvű fordítása is készült, amely azonban végül nem jelenhetett meg a kötetben. A kiadvány csupán ötven példányban látott napvilágot, így antikváriumokban szinte lehetetlen hozzájutni, sőt az ELTE Egyetemi Könyvtárának házi példányát is magával vitte egy érdeklődőnek talán igen, tisztességesnek azonban semmiképpen nem nevezhető olvasó.

Méltó emléket állít Honterus életművének az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Osiris Kiadó együttműködésében 2001-ben megjelent Honterus-emlékkönyv (alcíme: Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999) című kiadvány. A kötet páratlan képanyaga, illetve az erdélyi polihisztor életét kutató legismertebb szakemberek (közöttük Bartha Lajos és Gernot Nussbächer) tanulmányai révén képet kaphatunk sokoldalúságáról: megismerkedhetünk a reformátorral, a nyomdásszal, a földrajztudóssal, a csillagásszal. A kötet jelenleg is kereskedelmi forgalomban van; többek között az OSZK könyvesboltjában vásárolható meg.

A német nyelven publikáló erdélyi szász evangélikus szerzők közül a legtermékenyebb Netoliczka Oszkár bölcsészdoktor, brassói főgimnáziumi tanár volt. A Johannes Honterus’ ausgewählte Schriften című kötete 1898-ban Nagyszebenben, a Johannes Honterus – Ein Gedenkbüchlein zur Feier seiner Geburt ugyanebben az esztendőben Brassóban, a Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften pedig szintén Brassóban, de már 1930-ban látott napvilágot.

Theobald Wolf lelkész, kőhalmi iskolarektor könyvét Johannes Honterus der Apostel Ungarns címmel 1894-ben adták ki Brassó városában. Korodi Lajos brassói főgimnáziumi igazgató Die Honterus-Jubelfeier… című kötete 1898-ban, Honterus szobrának az az évi Honterus-ünnepen történt felavatására jelent meg ugyancsak Brassóban. Julius Gross a Honterus-Schriften címet adta 1927-ben Brassóban megjelent művének. 1930-ban Nagyszebenben Ernst Jekelius jogász, újságíró, az önálló Erdély gondolatának, a transzszilvanizmusnak az egyik szász élharcosa Honterus spricht zu uns címmel írt Honterusról. Hermann Tontsch kötete Brassóban került az olvasók elé 1933-ban, Die Honteruspresse in 400 Jahren címmel. Karl Kurt Klein nyelvész, irodalom- és kultúrtörténész, az erdélyi németség polihisztora 1935-ben Nagyszebenben publikálta Der Humanist und Reformator Johannes Honter című alkotását.

Karl Göllner Johannes Honterus című műve 1960-ban Bukarestben látott napvilágot. Az elsősorban a világhírű erdélyi szász rakétatechnikus, Hermann Oberth életrajzírójaként ismert Hans Barth mérnök, tudományos szakíró 1980-ban Bukarestben szerkesztette Von Honterus zu Oberth – Bedeutende siebenbürgisch-deutsche Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner című kötetét, mely tíz életrajzot közöl jelentős erdélyországi német természettudósokról, technikusokról és orvosokról, így többek között Honterusról is. A művet 1985-ben a Kriterion románul is kiadta. Ez a kiadvány magyarországi antikváriumokban is rendszeresen feltűnik. Ludwig Binder professzor szintén a bukaresti Kriterionnál jelentette meg 1996-ban Johannes Honterus – Schriften, Briefe, Zeugnisse című alkotását.

Napjaink legismertebb és legelismertebb határon túli Honterus-kutatója – az emlékkönyvvel kapcsolatban már említett – Gernot Nussbächer brassói levéltáros, muzeológus, történész. Az ő nevéhez fűződik a legtöbb Honterus-kötet. Johannes Honterus – Sein Leben und Werk im Bild című műve a bukaresti Kriterion kiadásában 1973 és 1978 között, majd 1999-ben Nagyszebenben látott napvilágot. Johannes Honterus (1498–1549) című kötetét 1997-ben Brassóban az Aldus adta ki, és ez a kiadó gondozta 2003-ban a Beiträge zur Honterus-Forschung 1966–1989, illetve 2005-ben a Beiträge zur Honterus-Forschung 1989–2004 című kiadványokat is. Nussbächer Astrid Philippivel szerkesztette és látta el tanulmányaival az 1983-ban németül és románul a bukaresti Musikverlagnál megjelent Odae Cum Harmoniis (1548) című könyvet. Ez reprintként tartalmazza Honterus ugyanilyen című iskolai énekgyűjteményét, az első magyarországi hangjegyes nyomtatványunkat, amely harminckét latin énekszöveget és huszonegy négyszólamú egyházzenei kompozíciót foglal magába.

Összefoglalónk persze nem lehet teljes anélkül, hogy meg ne említenénk: Honterusszal foglalkozó további kötetek is napvilágot láttak – elsősorban német nyelvterületen –, illetve megszámlálhatatlan az életével általánosságban vagy működésének bizonyos aspektusaival foglalkozó magyar és idegen nyelvű cikkek és internetes honlapok száma.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::