Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Három napon át tartott a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének (MELTE) idei konferenciája. A július 2. és 4. között zajlott rendezvény házigazdája az Evangélikus Országos Levéltár, a téma pedig az egyházak szociális tevékenysége volt. Illeszkedett ehhez a helyszín is: az egykori Országos Protestáns Árvaház Rózsák terei épületében működő evangélikus középiskolai kollégium.

A konferencia résztvevői – levéltárosok, történészek és egyháziak – aktuálisabb témát talán nem is választhattak volna. A 19–20. századi liberalizmus és szekularizáció következtében az egyházak szerepe háttérbe szorult. Elsőrendűen fontos munkaterületté vált az egyházak számára a kapitalista fejlődés során a társadalom szélére szorultak, a betegek, gyengék, árvák, elesettek, esetleg üldözöttek támogatása, védelme.

Az elhangzott előadásokból az derült ki, hogy a keresztény egyházak a fontosabb területeken igenis megtalálhatják a közös hangot és közös feladatot. A szegények és betegek ápolásának kötelezettsége benne található a katolikus és a protestáns tanításban is. A szociális munka múltja és az e téren szerzett tapasztalat ma éppolyan fontos, mint régen. A negyvenévnyi szocializmus egyházakat nyomorgató rendszere, a rendszerváltás visszásságai, kudarcai további összefogásra, egymásra figyelésre intik az egyházakat.

Előadás taglalta a katolikus egyház szociális tanításait (Janka György). Hallottak a résztvevők a határon túl is működő katolikus szociális nővérekről, de a katolikus egyesületi és társadalmi munkát koordináló Actio Catholicáról is (Bella Lászlóné, Gianone András). A hallgatóság ezután megismerkedhetett a protestáns ébredésnek és egyesületi életnek a 19–20. században zajlott kibontakozásával (Géra Eleonóra). Esetleírások ismertettek meg az evangélikus Fébé-diakonisszák, a kolozsvári református diakonisszakórház és a kolozsvári unitáriusok Dávid Ferenc Egyletének munkájával (Czenthe Miklós, Sipos Gábor, Molnár B. Lehel). A szociális munka magával hozta az egyházakban a nők szerepének növekedését: ahol áldozatos segítőkészségre volt szükség, ott a hívő nők, asszonyok bevonása nélkülözhetetlen volt.

A konferenciát nemzetközivé két németországi előadó tette: Helmut Baier, a bajor evangélikus egyházi levéltár volt igazgatója egy készülő németországi egyháztörténeti atlaszról számolt be, kollégája, Michael Diefenbacher nürnbergi városi levéltárvezető pedig a Német Lovagrend nürnbergi lerakatáról és Erzsébet-kórházáról beszélt.

A világi levéltárosszakma képviselői aktuális kérdésekről, gondokról tájékoztattak kerekasztalfórum keretében: legfőképp a levéltárügy finanszírozási problémái, gazdátlansága került elő, de szóltak a levéltárak informatikai fejlesztéséről, a személyiségi jogok és az adatvédelem kérdéseiről is (Oktatási és Kulturális Minisztérium levéltári részlege, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Levéltárosok Egyesülete).

A konferenciát kísérő programokon a résztvevők megismerkedhettek az evangélikus egyház budapesti intézményeivel. A rendezvénynek helyet adó volt protestáns árvaház történetét a megőrzött emléktáblák, festmények tették jól érzékelhetővé. A fasori templomban Kertész Botond szervezésében és kántorizálásával ökumenikus áhítat volt. A fasori gimnáziumot az iskolai gyűjtemény alapítója, Szabó István mutatta be. A díszteremben az evangélikus egyház által a konferencia résztvevőinek tiszteletére adott fogadást Korányi András egyháztörténész, a zsinat alelnöke nyitotta meg. A vendégek megnézhették az evangélikus gyűjteményeket: a százéves Üllői úti egyházi központban elhelyezett Evangélikus Országos Könyvtárat, a Podmaniczky-gyűjteményt és az Evangélikus Országos Levéltárat is. A tanácskozás zárónapján a Deák téri evangélikus múzeum megtekintése nyújtott élményt a résztvevőknek Kertész Botond szakavatott bemutatásában. Aznap ezenkívül volt alkalom a Magyar Országos Levéltár várbeli épületeinek megtekintésére is: a Bécsi kapu téren a középkori gyűjteményt, a Hess András téren pedig az Állami Egyházügyi Hivatal iratait tartalmazó raktárakat keresték föl a levéltárosok.

A program része volt a MELTE egyesületi közgyűlése is, melyen a jelen levő negyvenöt résztvevő meghallgatta a tisztviselők beszámolóit, és módosította az alapszabályt.

A magyarországi és erdélyi magyar római és görög katolikus, református, evangélikus, unitárius és baptista levéltárakat egyesítő MELTE találkozója fontos szakmai fórum, melyen e nem nagyon ismert, de az egyházak múltjának kincseit őrző szakma a külvilág előtt is bemutatkozhatott.

Cz. M.

::Nyomtatható változat::