Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A mai magyar kulturális élet és a magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzetéről rendezett tanácskozást múlt kedden a Debreceni Református Kollégium oratóriumában a 2007 tavaszán létrejött Márciusi Charta. A házigazdák nevében Derencsényi István debreceni esperes köszöntötte a magyar szellemi front képviselőit.

Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az értelmiség színe-java csatlakozott a Márciusi Chartához. Úgy érezték: erkölcsi felelősségük, hogy foglalkozzanak a nemzet sorskérdéseivel, és megalkuvást nem ismerve álljanak ki az igazság mellett. Különösen szükség van erre egy olyan világban, ahol a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre inkább elmélyül, a kisemberek szinte kilátástalan helyzetben vannak – mutatott rá az esperes. Majd arról szólt, hogy az ország vezetői a demokráciára hivatkozva látványosan fitogtatják a kezükben lévő hatalmat, pedig nem demokrácia az, ahol nincs helye a jogos bírálatnak, és ahol a megbíráltak a fenyegetőzéstől sem riadnak vissza. Ez a fenyegetés a Márciusi Chartát is elérte – jegyezte meg Derencsényi István.

Mint mondta, a szimpózium mindkét témája – a mai magyar kultúra és oktatás – sarkalatos pontja nemzeti létünknek. Kiemelte, hogy a Debreceni Református Kollégium méltó hely ehhez a tanácskozáshoz, hiszen mindig is kiemelt szerepe volt a magyar kulturális életben és az oktatásban. Felvállalta a tehetséggondozást, a tanárok, diákok közös kötelezettsége volt a minőségi munka.

Derencsényi István rámutatott, hogy napjainkban devalválódott a kultúra. Ebben a pénzcentrikus világban akár a Nemzeti Színházat is privatizálhatják – mondta.

A Márciusi Charta elnöke, Csoóri Sándor megnyitójában szólt a szellemi élet elsorvasztásának és az értékek elzüllesztésének a szándékáról. Mint mondta, ha az országnak olyan vezetője van, aki előbb bevallja, hogy hazudott, majd reformokról szónokol, az értékek lebecsülésén már nincs mit csodálkozni. Kiemelte azonban az értelmiség, köztük az írók felelősségét, akik nagyon sokszor adták már vissza az általuk közvetített szellemiséggel a nemzet önbecsülését. Hazug, képmutató korszakokban – és ilyen a mai magyar társadalom helyzete is – az igazságért kiállni kész értelmiségnek küldetése van – fogalmazta meg Csoóri Sándor.

A debreceni tanácskozáson a magyar kultúra jelenlegi helyzetét Alexa Károly irodalomtörténész, Szokolay Sándor zeneszerző és Vári Fábián László költő elemezte. Az oktatási rendszert elemző szakemberek egyike Pálinkás József akadémikus volt.

MTI

::Nyomtatható változat::