A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

A svédországi Linköpingi Egyházkerület és a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete között fennálló testvérkapcsolat keretében rendezték meg a második svéd–magyar lelkészkonferenciát, ezúttal a svédországi Vadstenában augusztus 22. és 25. között. Az idén tízéves évfordulójához érkezett testvér-egyházkerületi kapcsolat első – jól sikerült – találkozójára 2005 nyarán került sor Balatonszárszón. Ezúttal a Linköpingi Egyházkerület hívta meg a Déli Egyházkerület képviselőit a Vättern-tó partján, festői környezetben elterülő vadstenai népfőiskolára, hogy a Gáncs Péter püspök vezette tízfős magyar delegáció tagjaival teológiai és gyakorlati kérdésekről folytassanak eszmecserét. A svéd és a magyar szervezők a Film, teológia és a mássággal való találkozás címet adták az idei konferenciának.

A kora délutáni érkezést követően Peter le Clercq püspöki titkár és Jonny Karlsson egyházkerületi teológus a vadstenai népfőiskola ebédlőjébe vezette a magyar lelkészeket, ahol a két tízfős delegáció tagjai kötetlen beszélgetés keretében ismerkedtek meg egymással. A népfőiskola magyar származású oktatója, az 1988 óta Svédországban élő Magyar Márta tolmácsolásával a magyar látogatók az intézmény oktatási rendszerébe és mindennapi életébe is betekintést nyerhettek Anneli Dahlqvistnek, a népfőiskola rektorának a beszámolója révén.

Az esti program már a teológiai munka jegyében folytatódott – magyar kezdéssel. A konferencia résztvevői meghallgatták ifj. dr. Fabiny Tibor előadását, amely a Megbékélés a „másik”-kal a posztmodern korban címet viselte. Előadásának hermeneutikai alapokat tisztázó bevezetője után professzorunk rátért a mássággal való találkozás posztmodern értelmezésére, és rámutatott, hogy a „másnak” bélyegzett csoportok – köztük például a melegek és a leszbikusok vagy a teológiában a feminista és a fekete teológia képviselői – miként nyertek polgárjogot a posztmodern paradigma segítségével (amely egyetlen értelmezési rendszert sem ismer el abszolútnak és kizárólagosnak). A posztmodern korban tehát a korábban elnyomott kisebbségek mássága fokozatosan legitimizálódott, és egyre elfogadottabbá vált – nemcsak a társadalomban, hanem az egyházban is.

A csütörtök délelőtt a helyi nevezetességek bemutatásának jegyében telt. A vadstenai Kék templom nevű középkori katedrálisban a helyi plébános vezette végig a magyar delegáció tagjait. Ezután a Szent Birgittáról elnevezett kolostormúzeumot tekinthették meg a látogatók egy lebilincselő stílusú idegenvezető kíséretében, aki a középkori apáca- és szerzetesrend történetének ismertetésén túl a rend megalapítójának, a szentként tisztelt Birgittának az életét is elmesélte, és rendkívül érzékletesen festette le a korabeli kolostori élet mindennapjait. A magyar küldöttség látogatást tett a vadstenai zarándokközpontban is; az intézmény vezetőjének rövid beszámolója után végigmentek a vadstenai zarándokút legrövidebb, négy kilométeres szakaszán, amely vízpartok mentén vezetett, szántóföldeken és erdős részeken haladt keresztül.

A munkaprogram délután Jonny Karlsson teológus Film és teológia című bevezető előadásával folytatódott. Ezután vetítették le az Angyalkert című svéd filmet, amelynek mondanivalójáról, teológiai és egyházi összefüggéseiről egészen vacsoráig beszélgettek a konzultáció résztvevői.

Az esti előadást dr. Edgar Almén teológusprofesszor tartotta Találkozás a másikkal címmel. A másságról való gondolkodás változásaival kapcsolatban emlékeztette hallgatóit, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még a női lelkészség számított „másságnak” az egyházban. A mai kontextusban, amikor más társadalmi, etnikai, vallási vagy eltérő szexuális orientációval rendelkező csoportokat sorolnak be a „másság” kategóriájába, a lényeg ugyanaz maradt: a „másik” sohasem található meg mindabban, ami bennem van, lényege rajtam kívül áll. Csak abban az esetben jöhet létre kapcsolat vele, ha az egyén nem önmagát kutatja, hanem képes kilépni a saját zárt világából, és meg tudja ragadni azt az önmagán kívül eső vonatkoztatási pontot, amely a másikkal való közösség egyetlen alapja – ez az isteni dimenzió, amely mindannyiunk számára totaliter aliter (teljesen más).

Pénteken délelőtt a svéd és a magyar egyházi helyzet közötti különbségekről folytattak eszmecserét a résztvevők a másságról való gondolkodásnak és a vele való találkozásnak a társadalmi, egyházi, gyülekezeti életben felmerülő gyakorlati kérdései kapcsán. A svéd lelkészek ekkor tekinthették meg a magyar küldöttség két képes beszámolóját is: e sorok írója a Déli Egyházkerület püspöki titkáraként a kerület elmúlt két évben történt jelentősebb eseményeiről, Benkóczy Péter képzési koordinátor pedig a szarvasi népfőiskola eddigi szakmai munkájáról készített prezentációt.

A délelőtti program a második film megtekintésével folytatódott: Antonia Bird világhírű alkotását, a Magyarországon is vetített A pap című angol filmet nézték meg a konferencia résztvevői. A fiatal homoszexuális katolikus pap mélyen megindító története – aki súlyos morális konfliktusba kerül hitének megvallása és az igazság nyilvános felvállalása között őrlődve – tartalmas és gondolatébresztő beszélgetésre ösztönözte a teológiai konzultáció tagjait.

Ebéd után a Linköpingi Egyházkerület püspöke, Martin Lind tartotta meg referátumát Egyház és homoszexualitás – harmincöt év munkája a Svéd Egyházban címmel. A püspök megmutatta, illetve felolvasta annak a liturgiatervezetnek az angol fordítását, amelyet az azonos neműek partnerkapcsolatának egyházi megáldására dolgoztak ki. Martin Lind nyomatékosan hangsúlyozta, hogy – az esetleges egyházi elfogadás esetén – kizárólag a regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok megáldása jöhet szóba. (A kidolgozás alatt lévő koncepció szerint ezzel azt kívánják elősegíteni, hogy ha megváltoztatni nem is tudják a szexuális orientációt, legalább a promiszkuitás életmódjától megóvják azokat a homoszexuális párokat, akik kölcsönös szeretetben és hűségben kívánják leélni életüket.)

A kérdéssel kapcsolatos magyar helyzetről Gáncs Péter püspök számolt be a svéd lelkészeknek, és felolvasta a magyar katolikus, református és evangélikus egyház hivatalos állásfoglalásait a homoszexualitáshoz való viszonyulás témájában.

A pénteki nap programja a Martin Lind által a hatalmas katedrális egyik oldalhajójában tartott úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Kovácsné Tóth Márta lelkész magyarul olvasta fel az evangéliumi igét.

Szombaton a svéd vendéglátók kirándulni vitték a magyar lelkészeket a Vättern-tó partján elterülő közeli hegyekbe, egy középkori templomba, valamint egy régi ciszterci monostor romjaihoz. A magyar küldöttség tagjai délután a linköpingi püspöki hivatal impozáns épületébe tettek látogatást, majd a repülőtérre való indulásig kötetlen városnézéssel töltötték idejüket.

Petri Gábor

::Nyomtatható változat::