Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

12.jpg

Mivel a terület egy evangélikus gimnázium, valamint egy református és egy evangélikus templom közelében helyezkedik el, Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata az elmúlt esztendőben úgy határozott, hogy a helyi protestáns gyülekezetekkel közösen rendezi a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium és a fasori templom melletti elhanyagolt földsávot. A borongós őszi napon született elképzelés május 12-én, verőfényes tavaszi időben vált valósággá. Pünkösd hétfőjén Bogárdi Szabó István református, Gáncs Péter evangélikus püspök és Mészáros Kálmán baptista egyházelnök egyúttal felavatta a parkban emelt emlékművet is, Lestyán Goda János szarvasi szobrászművész alkotását. Már a monumentális emlékmű alapkőletétele is ünnepélyes keretek között történt tavaly október 31-én, amikor az eseménnyel a lutheri reformáció kezdetének 490. évfordulójára emlékeztek.

Az erzsébetvárosi önkormányzat területrendezési szándéka egyetértésre talált a kerület protestáns egyházközségeinek vezetőségében. Az alapötlet, hogy a reformáció egyházainak közös üzenetét kifejező műalkotással díszített emlékparkot kellene létrehozni az addig kutyafuttatónak használt területen, Aradi György fasori evangélikus lelkésztől származik, de a kialakítás költségeit teljes egészében a VII. kerületi önkormányzat állta. Hunvald György polgármester elmondása szerint a szobor 20 millió, a parkrendezés pedig 51 millió forintba került.

A Reformációi emlékpark átadása és a reformációi emlékmű felavatása a pünkösdi protestáns fesztivál elnevezésű, egész napos programsorozat keretében zajlott, amelyen a Luther Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat kedvezményes könyvvásárral állt az érdeklődők rendelkezésére.

A program 10 órakor ünnepélyes kapunyitással vette kezdetét, majd játszótéri gyermekfoglalkozások és a Palinta társulat kicsiknek szóló zenés műsora töltötte ki a délelőtt hátralévő részét. (A park egyik felén játszótér fogadja a gyermekes családokat, a tulajdonképpeni emlékparkot pedig a tér másik felén, az emlékmű körül alakították ki.)

A közönség térzenehallgatás közben bográcsételeket fogyaszthatott ebédre; 14 órától megtekinthették a MárkusZínház társulatának előadásában Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művének feldolgozását, majd pedig gyermekek bábjáték-előadása szórakoztatta a résztvevőket.

A reformációi emlékmű átadására és felavatására 16 órakor került sor ünnepi ökumenikus liturgia keretében. Ennek megkezdése előtt Hunvald György polgármester avatóbeszéde hangzott el, amelyben köszönetet mondott a protestáns gyülekezeteknek, lelkészeknek, egyházvezetőknek, valamint minden érintettnek, aki valamilyen formában részese volt az emlékpark létrehozásának.

Az ünnepi istentisztelet liturgiáját Aradi György evangélikus lelkész vezette, és az egyházvezetőkkel együtt leplezte le a Reformációi emlékpark emlékművét.

Bogárdi Szabó István református püspök a reformáció üzenetét egy páli intelem és egy zsoltárvers segítségével fogalmazta meg. A szobor talapzatán is olvasható a páli ige: „Az igaz ember hitből él”, s az istenkeresés során bontakozik ki számára a keresztény élet titka: a világ egyetlen és végső, isteni erőforrásából táplálkozva juthat – a zsoltáros szavaival – erőről erőre, hogy képes legyen a szelídség, az alázat, az irgalom és a szeretet krisztusi példáját embertársai elé élni. Mindez csakis hitből fakadhat, és a reformáció legnagyobb felismerése éppen ez: hit nélkül nincsen igazi élet.

Gáncs Péter evangélikus püspök a Reformációi emlékpark létrejöttét és pünkösdi felavatását a megújulás közös reménységének távlatába helyezte: talán egy prófécia valóra válásának tanúi vagyunk, ahogy azok a hívek is, akik az első pünkösd csodáját átélve az egyház kialakulását és gyökeres belső megújulást tapasztalhattak meg a kommunikációt és kommuniót teremtő, kapcsolatokat szülő Szentlélek munkája révén. Az emlékmű oszlopai útjelzők a számunkra – fogalmazott a püspök –, amelyek mutatják egyházaink megújulásának irányát (utalva ezzel a talapzatra vésett mondatra: „Az egyház állandó megújulásra szorul”), kijelölik számunkra a találkozás helyét, a reformáció ma is érvényes alapigazságaival utalnak közös gyökereinkre, és indítanak bennünket a közös nyelv keresésére. A sokszínű együttműködés és a közös építkezés üzenete pedig a világnak szól, hiszen ennek az országnak égető szüksége van a sikeres összefogás bátorító példáira.

„Nem csupán egy szoboravatáson vagyunk jelen” – mondta Mészáros Kálmán baptista egyházelnök. Leszögezte, hogy ezen a pünkösdi eseményen fókuszpontba kerül a krisztusi örömüzenet, amelyet az egyházaknak tovább kell adniuk.

Lestyán Goda János alkotását, a reformációi emlékművet dr. Harmati Béla László művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója méltatta és mutatta be a közönségnek. „Mi a reformáció üzenete a 21. század emberének?” – tette fel a kérdést azzal a szándékkal, hogy a műalkotás értelmezésének segítségével válaszolja meg. Harmati Béla László három nagy európai reformációi emlékművet sorolt fel és jellemzett röviden: az 1868-ban állított wormsit, az 1883-ban felavatott lipcseit és az 1917-ben átadott genfit. Az egymástól sok tekintetben eltérő műalkotásoknak van egy közös vonásuk: mindegyikük a reformáció meghatározó alakjainak ábrázolásával próbálja kifejezni a reformáció nagyságát.

A fasori emlékparkban azonban – hangsúlyozta az evangélikus múzeum igazgatója – nem ilyen emlékművet látunk. Lestyán Goda János más utat választott: nem személyeket akart megformálni, hanem a reformáció alaptanításait próbálta formába önteni a művészi kifejezőkészség eszköztárával. A felülnézetből keresztet formázó négy oszlop a reformáció tanításának négy alappillérét szimbolizálja: „solus Christus” – egyedül Krisztus; „sola Scriptura” – egyedül az Írás; „sola fide” – egyedül a hit; „sola gratia” – egyedül a kegyelem.

A „négy sola” alapjaiban változtatta meg Európát a 16. századtól kezdve. Ez az emlékmű arra is figyelmeztet: ember, nézz föl! Annak az embernek szól ma ennek a négy felkiáltójelnek az intése, aki életét leginkább a horizontalitás egydimenziós világában éli, és arra van szüksége, hogy megnyíljanak előtte a vertikális isteni dimenzió spirituális távlatai. Ez a négy oszlop nem tárja fel mondanivalóját azonnal: közeledésre, körbejárásra és feltekintésre van szükség ahhoz, hogy mélyebb üzenete eljusson a művet továbbgondoló emberhez.

Az ünnepi istentisztelet emlékműavatását követően Márk evangéliumának szabadtéri felolvasása következett, majd az este folyamán egyházzenei koncerten, a Luther című film vetítésén, valamint a moldvai csángó táncház programján vehettek részt az ünneplő látogatók.

A harmincöt tonnányi kőből készült emlékművet éjszaka megvilágítják, így éjjel is emlékeztetheti az arra járókat a reformáció vívmányaira, értékeire és kőbe vésett üzenetére.

Petri Gábor

::Nyomtatható változat::