Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

52.jpg

A nagy író, mesélő gyermekkorának színterén, a Tolna megyei Sárszentlőrincen (és a szomszédos Pálfán) emlékeztek május 3-tól 5-ig családtagjai, barátai, írótársai és tisztelői Lázár Ervinre születésének évfordulója alkalmából.

Szombaton a lassan szimbólummá váló, Alsórácegresen még mindig álló és éppen virágzó Nagyszederfához vezetett a játékos akadályverseny fizikai és szellemi értelemben is vett útvonala. Délután a környező falvak iskolásai bűvölték el a szépszámú, minden korosztályt felölelő nézősereget Lázár Ervin meséiből megkomponált jeleneteikkel. Vasárnap az író személye és munkássága ihlette képzőművészeti alkotásokból nyílt egy széles technikai skálát felvonultató, mégis egységes és szépen összeválogatott, nívós kiállítás, amely május végéig tekinthető meg az evangélikus egyházközség gyülekezeti termében.

Az istentisztelet után a gyermekrajz-kiállítás helyezettjei vehették át jutalmukat, majd Lázár Ervin barátai – többek között Ágh István költő és Módos Péter, a Közép-európai Kulturális Intézet igazgatója – emlékeztek személyes hangú vallomásaikban. Horváth Lajos, Jókai Anna, Kristóf Attila, Zelei Miklós írásait Tell Edit olvasta föl magával ragadó módon. A visszaemlékezések közt Pomázi Zoltánnak, a Bojtorján együttes vezetőjének énekei hangzottak el a szerző előadásában.

Mindez a Lázár Ervin Baráti Kör megalakulásának fényében zajlott, hiszen – stílusosan a Nagyszederfa délutáni árnyékában – hetvenen hivatalosan is a baráti kör tagjaivá váltak.

Részlet az alapító okiratból: „Lázár Ervin személye, élete, életműve sokunkat ragadott magával, világában sokan érezzük magunkat otthon, halálával sokunkban hagyott űrt. Megőrizni őt és ami az övé volt széles e hazának – ez vezérli a Lázár Ervin Baráti Kör megalapítóit. Őt, akinek titka a gyerekben a felnőtt, a felnőttben a gyerek meglátásának képessége volt, akit osztatlanul fogadtak el különböző korosztályok, politikai-társadalmi csoportok, az irodalom egymásnak feszülő művelői. Mesélt, és a valóságot mondta, mesélt, és a gonoszságot jóra fordította, mesélt, mert élni, túlélni csak a mesében, a mesével lehet…”

Hétfőn a szomszédos község, Pálfa iskolájában mesemondóversennyel zárultak az első Lázár Ervin-emléknapok.

Nagy emberek szellemterében kitágul a világ. Jó emberek szeretetében gyógyulnak a sebek. Mesemondók közelében a hallgatóság elvarázsolódik, mesealakká válik. Ez történt azokkal, akik találkozni jöttek Sárszentlőrincre – Lázár Ervinnel.

Bizony, mesés napok voltak ezek…

Bakay Péter

::Nyomtatható változat::