EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élõ víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 20 - Téged, Úristen, mi, keresztyének dicsérünk és áldunk

ÉnekKincsTár

Hozzászólás a cikkhez

Téged, Úristen, mi, keresztyének dicsérünk és áldunk

A pünkösdöt követõ elsõ vasárnap a Szentháromság napja. A keresztény hit ünnepélyes megvallása, a teremtõ, megváltó és megszentelõ Szentháromság Isten dicsõítése áll ennek a vasárnapnak a középpontjában.

A vasárnap óegyházi evangéliuma (Jn 3,1–15) – Jézus beszéde Nikodémussal az újjászületésrõl – az Atya, Fiú és Szentlélek együttes munkáját hirdeti. Az epistola (Róm 11,33–36) arra figyelmeztet, hogy a Szentháromság titka megfejthetetlen: „Milyen megfoghatatlanok az õ ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az õ útjai!” A titok vizsgálata, magyarázata helyett Isten felé kell fordulnunk imádattal és dicsõítéssel: „Bizony, tõle, általa és érte van minden: övé a dicsõség mindörökké.”

Szentháromság ünnepének graduáléneke (EÉ 41) a 4. századból származó Te Deumra vezethetõ vissza. A legenda szerint amikor Szent Ambrus megkeresztelte Szent Ágostont, mindketten megteltek Szentlélekkel, és soronként váltakozva énekelték el a gyülekezet elõtt ezt a Szentháromságot dicsõítõ éneket. A recitáló stílusú, ritmikus prózában íródott, 28 sorból álló himnusz anyanyelvû változatát szinte valamennyi 16–17. századi graduálunk megõrizte. Minden ünnepélyes alkalomkor énekelték, például templom felszentelésekor, püspökválasztáskor, zsinaton, az iskolai év bezárásakor. Luther 1529-ben fordította le (Herr Gott, dich loben wir), ma is ezt a változatot énekelik a németek.

A Te Deum rövidített, gyülekezeti énekké formált, kilenc versszakos variánsa elõször Huszár Gál 1574-es graduál-énekeskönyvében (HG) jelent meg „A Te Deum laudamus summa szerént” címmel, dallamközlés nélkül; nótája: „Felséges Isten, hozzád kiáltunk nagy keserûséggel”. Az ének kisebb átdolgozásokkal (például Sántha Károlyéval) folyamatosan megjelent énekeskönyveinkben. A régi magyar irodalomban ritka versformában – a16 (5,5,6) a11 (5,6) – íródott ének szerzõjét nem ismerjük. Nem eléggé megalapozott az a feltevés, mely szerint Benczédi Székely István írta a verset.

A 3+2 ütemre osztott ének moll dallama a magyarországi O gloriosa, o speciosa kezdetû Mária-himnuszra vezethetõ vissza, amelynek szlovák és népzenei variánsai szintén ismertek. Énekeskönyvünk a 18. századi református énekeskönyvekben megjelenõ egyik változatot adja. A harmadik ütemben nyugvópontra jutó dallam oktávugrással emelkedik himnikus magaslatokba, majd tér vissza a kezdõhangra. A források közötti érdekes különbség, hogy a kolozsvári énekeskönyv a voltaritmusnak jobban megfelelõ hármas ütemben (a volta gyors, páratlan ütemû táncfajta), a debreceni énekeskönyv páros ütemben (ezt veszi át a mi közlésünk) adja az ének ritmusát.

A Huszár Gál-féle énekeskönyv 16. századi szövegébõl énekeskönyvünk hét versszakot közöl. A szöveg keretét, az 1. és 7. versszakot a Szentháromság-hit megvallása adja. Az égiek és a földi emberek dicsõítõ énekét (2. és 4. vsz.) az Istenhez legméltóbb dicséret, a Sanctus (Ézs 6,3) kapcsolja össze. Az ének középpontjában az Atya, Fiú és Szentlélek magasztalása áll (4. és 5. vsz.). Érdemes lenne a 16. századi fennmaradt hosszabb, kilenc versszakos változatból nemcsak a 4. versszakot (vö. GyLK 643), hanem a hetediket is visszaemelni énekünkbe. Ez a versszak a Szentháromság személyei közül újra visszatér a megváltó Krisztushoz. Õ az a 24. zsoltárban már megjövendölt „dicsõség királya”, az Atyával egylényegû Fiú, aki megnyitja az örökkévalóság kapuját: „Te dicsõségnek, Úr Jézus Krisztus, vagy örök királya, / Atya Istennek egyetlen egy fia.” Hozzá fordulhat a hívõ ember bizalommal: „Oltalmazzad meg veszedelemtõl a te népeidet, / Oltalmazz bûntõl mindenkoron minket.” (HG, II/22r, 7–8.)

A Szentháromság Isten megvallását és dicsõítését tartalmazó ének hívõ örömet ébreszt, jó lenne, ha mind gyakrabban énekelnénk!

Az eredeti Te Deumot számos zeneszerzõ feldolgozta (mint például Berlioz, Bruckner, Dvoøák, Händel, Mendelssohn, Mozart, Verdi). Kodály Zoltán Budavári Te Deuma 1936-ban, Budavár töröktõl való visszafoglalásának a 250. évfordulójára készült.

H. Hubert Gabriella


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élõ víz
Ézsaiás könyve – a kiválasztottság
Stop
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Hálaadás a „reménység templomában”
Élõ adásban
Sátoros ünnep Vargabokorban
Magyaros hangulat az ovibálon
Keresztutak
A reformáció üzenetének négy oszlopa
A Biblia éve Erdélyben
Bajor–magyar egyházvezetõi találkozó
Ifjúsági konvet Bajorországban
Burmai bonyodalmak
Pünkösdi ajándék
Evangélikusok
Szicíliai szinódus
Töviság közt fehér madár
Lelkészi szolgálattól az istentagadásig
e-világ
Túlnépesedés vagy túlfogyasztás?
Keresztény szemmel
Dicsérendõ Szentháromság
Hit-eles és hitel-es
Kitett gyapjúfürtök
Sózzunk!
Kulcskérdés
A hét témája
Újabb út a Könyvhöz
Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában
Bevezetés Jonathan Edwards gondolkodásába
evél&levél
Egészséges indítvány
Személyes történelem
A közelmúlt krónikája
Hálóba gabalyodva
Áldás a motorosoknak
On-line plusz
A Szélrózsa pályázati felelõse
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Bölcs Náthán
Lázár Ervin- emléknapok
Széphalmi Mercurius Veridicus
Jézus képregényben
Bemutatkozik a Sepsiszentgyörgyi Evangélikus- Lutheránus Egyházközség
A vasárnap igéje
Jézus Krisztusban nyílik a Szentháromság titka
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
ÉnekKincsTár
Téged, Úristen, mi, keresztyének dicsérünk és áldunk
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2008 20 Téged, Úristen, mi, keresztyének dicsérünk és áldunk

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster