Gyermekvár

Hozzászólás a cikkhez

Olvassátok össze az összetartozó cserépfazekak és fáklyák betűit! A közöttük található egyetlen értelmes szó a megfejtendő mondat utolsó szava.

A bibliai Gedeonról szóló ötrészes sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. (Fõszereplõnk története a Bibliában a Bírák könyvében olvasható.) Minden alkalommal megoldhattatok egy-egy rejtvényt is. A megfejtésként kapott öt szóból egy mondatot olvashattok össze; ezt kell elküldenetek szerkesztõségünknek (Evangélikus Élet szerkesztõsége, 1085 Budapest, Üllõi út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. Jutalmul ajándékcsomagot kaptok.

Miután az Úr kiválasztotta az eredetileg harminckétezer fõs seregbõl azt a háromszáz embert, akivel le akarta gyõzni a midjánitákat, így szólt éjszaka Gedeonhoz:

– Kelj föl, és támadd meg a tábort, mert kezedbe adtam ellenfeleiteket! De ha félsz megtámadni õket, menj le titokban Purával, a legényeddel a másik táborba, és hallgasd ki, mirõl beszélnek ott. Akkor majd felbátorodsz, és rájuk mersz támadni.

Gedeon megfogadta a tanácsot, és Purával együtt lelopódzott az ellenséges tábor elõõrséig. Az ellenfél katonái olyan sokan voltak, hogy a hatalmas völgyet úgy ellepték, mint egy sáskahad. Amikor Gedeon odaért, hallotta, amint az egyik katona épp az álmát meséli el a társának.

– Azt az álmot láttam, hogy egy kerek árpakenyér gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, úgy megütötte, hogy menten összedõlt…

A társa így felelt neki:

– Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak a fegyvere. Kezébe adta Isten Midjánt és az egész tábort.

Amikor Gedeon végighallgatta az elmesélt álmot és a megfejtését, leborult imádkozni. Azután visszament a saját táborába, riasztott mindenkit, és így szólt katonáihoz:

– Keljetek fel, mert a kezetekbe adta az Úr Midján táborát!

Háromszáz emberét három csoportba osztotta, mindenkinek adott egy-egy kürtöt meg egy üres cserépfazekat, a fazékba pedig egy fáklyát.

– Most háromfelõl csendben körbevesszük a lenti tábort. Amikor én elérem a szélét, tegyétek ugyanazt, amit én teszek! – adta ki nekik a parancsot. – Ha én és a velem levõk megfújják a kürtöt, akkor ti is fújjátok a tietekét, majd kiáltsátok: „Az Úrért és Gedeonért!”

Azzal csendben elindultak. Amikor leértek az ellenség táborához, épp õrségváltás volt. Ekkor Izráel fiai egyszerre megfújták a kürtöket, és összetörték a cserépfazekakat. Bal kezükben a fáklyát fogták, jobb kezükben a kürtöt, amelyet közben hangosan fújtak.

Az álmunkból felriadt katonák ijedtükben menekülni kezdtek. A riadalomban azt sem tudták, ki az ellenfél, és ki a bajtárs. Így bizony sok katona a saját társát ölte meg a nagy keveredésben. Akiknek sikerült kitörniük a tábor területérõl, azok sem menekülhettek sokáig, mert Gedeon közben üzenetet küldött azoknak az izráeli törzseknek, akiknek a földjén keresztül meg akartak szökni a midjániták.

Így gyõzte le Gedeon és háromszáz katonája az Úr segítségével ellenfeleit.

Rovatgazda: Boda Zsuzsa

::Nyomtatható változat::