Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Minden gondotokat õreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Szentháromság ünnepe után a 15. héten az Útmutató reggeli és heti igéi az Úristen gondviselõ szeretetét hirdetik, ezért „mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk és benne bíznunk” (Luther: Kis káté). Csak egy urat lehet szolgálni! „Eljön minden nép, amelyet alkottál, és csak elõtted borul le!” (Zsolt 86,9; LK) Hegyi beszédében Jézus figyelmeztet: „…ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál?” (Mt 6,25) „Keressétek elõször az Isten országát és az õ igazságát, és mind hozzáadatnak nektek ezek, alleluja!” (GyLK 731; evangéliumi antifóna) „Gondját a keresztyén ember szívével együtt az Isten vállára veti. Hiszen neked is azt ígérte, hogy minden gondodat, terhedet elhordozza” – figyelmeztet Luther. Intelmeiben Péter – heti igénk mellett – az alázat, a bizalom, a józanság és az ördögnek való ellenállás igéit is a szívünkre helyezi. S mindezekre „a minden kegyelem Istene (…) fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerõsíteni és megalapozni” (1Pt 5,10). Pál is felszólít: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt…” Saját tapasztalatból írja mindezt, és elárulja megelégedettsége titkát: „Mindenre van erõm a Krisztusban, aki megerõsít engem.” Örömmel mond köszönetet a gyülekezet gondoskodásáért: „Mégis jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban.” (Fil 4,6.13.14) Az ifjú Timóteust pedig így óvja a tévtanoktól s a pénzimádattól: „Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket.” „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme…” „Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel…” (1Tim 6,11.10.6) Pál az életveszélyben is minden gondját Istenre vetette, és õ kijelentette neki, hogy mind a kétszázhetvenhat hajótörött kimenekül a szárazföldre: „…intelek titeket, hogy egyetek, mert az is megmeneküléseteket szolgálja. Mert közületek senkinek sem esik le egyetlen hajszál sem a fejérõl.” (ApCsel 27,34) Az Úr Jézus pedig Mártát inti: „…sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.” (Lk 10,41–42a) Mi tudjuke és hisszük-e már, hogy egyedül az Úr Krisztusra van szükségünk?! Õt választottuk? – Hiány Jézus mellett? „Amikor elküldtelek titeket erszény, tarisznya és saru nélkül, volt-e hiányotok valamiben?” (Lk 22,35) A bûnösök közé sorolt Messiás védelmére „elég” két kard, de használatát megtiltja Péternek. Jézusnak a mezei beszédében elhangzott négy boldogmondása – melyek negatív tükörképe a négy jajkiáltás – nem csupán az anyagi szegénységrõl és a testi éhségrõl szól, hanem utalás Isten eljövendõ országára is: „Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben…” (Lk 6,23) S addig mit tegyünk? „Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel! / Õ felruház és táplál, rád gondot õ visel. / Dicsõ Király, ég és a föld Ura, / Szívünk tiéd, légy annak is Ura!” (EÉ 586)

Garai András

::Nyomtatható változat::