Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 37
- Miseruha Mátyás palástjából
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Miseruha Mátyás palástjából
| FOTÓ: KOCZOR KINGA |
A mintegy ötszáz év közép-európai egyházmûvészeti
alkotásaiból nyílt kiállítást
a Biblia évének apropóján rendezték
meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Az „És látta Isten, hogy jó…” címû tárlatra
nemcsak a helyi egyházi gyûjteményekbõl,
hanem Pannonhalmáról, Kassáról
és a lengyelországi sandomierzi
püspökség kincstárából is hoztak értékes,
szemet gyönyörködtetõ mûtárgyakat
a Tisza-parti városba.
A szegedi múzeum gyûjteményébe
1925-ben került egy 16. századi ismeretlen
firenzei mester nyárfa táblára festett
olajképe, mely az angyali üdvözletet ábrázolja.
A mû helyreállítására 2007-ig
kellett várni, ekkor kezdte el negyedmagával
Kovács Zsuzsa restaurátormûvész
az öt hónapig tartó munkát. Ennek során
a képtáblát darabjaira szedték, a korábbi
megerõsítéseket, kiegészítéseket
és átfestéseket eltávolították, konzerválószerrel
kezelték, majd a mû a tömítés,
a restaurálás és a lakkozás után nyerte
vissza eredeti szépségét. (A festményt
júniusban, a múzeumok éjszakáján mutatták
be a nagyközönségnek, majd a
szeptember 1-jén megnyílt bibliatárlat
egyik legértékesebb darabjaként került
a kiállítóterembe.)
A kassai Kelet-szlovákiai Múzeumból a
hajdani felsõ-magyarországi templomok,
kolostorok negyvennégy faragott mûtárgyát
– gótikus és barokk szárnyas oltárokat,
faszobrokat és miseruhákat – hozták
Szegedre. A tárlat látogatóit a négy evangélista
1740 körül készült aranyozott
szobra fogadja. A kiállítás érdekes darabja
egy – W. Z. monogrammal jelölt – ismeretlen
szepességi szobrász által faragott
oltár, melynek központi témája az
oroszlánverembe vetett Dániel próféta.
A legrégebbi mûtárgy Késmárkról való,
a fafeszület 1400 körül készült. Az
egyik teremben három méter magas,
1490 körül – szintén szepességi mester
által – faragott megfeszített Krisztus tekint
ránk.
A pannonhalmi bencés apátság gyûjteményébõl
a képeken kívül értékes
kelyhek, ereklyetartók és miseruhák érkeztek
Szegedre, többek között az a liturgikus
öltözék, mely a hagyomány
szerint Mátyás király palástjából készült,
miután a reneszánsz uralkodó egy látogatása
során megszánta a meglehetõsen
kopottas öltözékben misézõ papot. A
sandomierzi püspökség kincsei közül
flandriai mesterek keresztszemes hímzéssel
készült képeit láthatjuk, melyek a
zsidó õsatyák történetébe engednek bepillantást,
valamint egy 16. századi németalföldi
festõiskolában készült, Jézus
körülmetélésének történetét ábrázoló
oltárszárnyat állítottak ki.
A helyi egyházi gyûjtemények kincseibõl
egyebek mellett feszületeket és
Mária-szobrokat mutatnak be. Különösen
szép darabja a kiállításnak a ferences
szerzetesrend számára Mária Terézia által
adományozott, fémszállal hímzett miseruha.
A múzeumban megtekinthetõ az a
magángyûjteménybõl kölcsönzött, 1481-
ben nyomtatott Szentírás is, melynek fából
faragott betûkkel nyomott iniciáléit
kézzel színezték ki.
A színes kiállítási anyag nemcsak öt
évszázad egyházmûvészetének, hanem a
bibliai eseményeknek is megfelelõ keresztmetszetét
adja Ádámtól az egyház
megalapításáig. A kiállítótermek között
elhelyezett tablókon a bibliai könyvek
keletkezésével és a Szentfölddel ismerkedhetnek
meg a látogatók. A kiállítás
ekképpen – azonkívül, hogy szép – az ismeretterjesztés
szempontjából is kiemelkedõ
programja lett a Biblia évének.
Az „És látta Isten, hogy jó…” címû kiállítás
2009. március 1-jéig tekinthetõ meg a szegedi
Móra Ferenc Múzeumban. Nyitva naponta 10
és 17 óra között; a hétfõ szünnap.
László Jenõ Csaba
::Nyomtatható változat::
|