Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

FOTÓ: KOCZOR KINGA

A mintegy ötszáz év közép-európai egyházmûvészeti alkotásaiból nyílt kiállítást a Biblia évének apropóján rendezték meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az „És látta Isten, hogy jó…” címû tárlatra nemcsak a helyi egyházi gyûjteményekbõl, hanem Pannonhalmáról, Kassáról és a lengyelországi sandomierzi püspökség kincstárából is hoztak értékes, szemet gyönyörködtetõ mûtárgyakat a Tisza-parti városba.

A szegedi múzeum gyûjteményébe 1925-ben került egy 16. századi ismeretlen firenzei mester nyárfa táblára festett olajképe, mely az angyali üdvözletet ábrázolja. A mû helyreállítására 2007-ig kellett várni, ekkor kezdte el negyedmagával Kovács Zsuzsa restaurátormûvész az öt hónapig tartó munkát. Ennek során a képtáblát darabjaira szedték, a korábbi megerõsítéseket, kiegészítéseket és átfestéseket eltávolították, konzerválószerrel kezelték, majd a mû a tömítés, a restaurálás és a lakkozás után nyerte vissza eredeti szépségét. (A festményt júniusban, a múzeumok éjszakáján mutatták be a nagyközönségnek, majd a szeptember 1-jén megnyílt bibliatárlat egyik legértékesebb darabjaként került a kiállítóterembe.)

A kassai Kelet-szlovákiai Múzeumból a hajdani felsõ-magyarországi templomok, kolostorok negyvennégy faragott mûtárgyát – gótikus és barokk szárnyas oltárokat, faszobrokat és miseruhákat – hozták Szegedre. A tárlat látogatóit a négy evangélista 1740 körül készült aranyozott szobra fogadja. A kiállítás érdekes darabja egy – W. Z. monogrammal jelölt – ismeretlen szepességi szobrász által faragott oltár, melynek központi témája az oroszlánverembe vetett Dániel próféta.

A legrégebbi mûtárgy Késmárkról való, a fafeszület 1400 körül készült. Az egyik teremben három méter magas, 1490 körül – szintén szepességi mester által – faragott megfeszített Krisztus tekint ránk.

A pannonhalmi bencés apátság gyûjteményébõl a képeken kívül értékes kelyhek, ereklyetartók és miseruhák érkeztek Szegedre, többek között az a liturgikus öltözék, mely a hagyomány szerint Mátyás király palástjából készült, miután a reneszánsz uralkodó egy látogatása során megszánta a meglehetõsen kopottas öltözékben misézõ papot. A sandomierzi püspökség kincsei közül flandriai mesterek keresztszemes hímzéssel készült képeit láthatjuk, melyek a zsidó õsatyák történetébe engednek bepillantást, valamint egy 16. századi németalföldi festõiskolában készült, Jézus körülmetélésének történetét ábrázoló oltárszárnyat állítottak ki.

A helyi egyházi gyûjtemények kincseibõl egyebek mellett feszületeket és Mária-szobrokat mutatnak be. Különösen szép darabja a kiállításnak a ferences szerzetesrend számára Mária Terézia által adományozott, fémszállal hímzett miseruha. A múzeumban megtekinthetõ az a magángyûjteménybõl kölcsönzött, 1481- ben nyomtatott Szentírás is, melynek fából faragott betûkkel nyomott iniciáléit kézzel színezték ki.

A színes kiállítási anyag nemcsak öt évszázad egyházmûvészetének, hanem a bibliai eseményeknek is megfelelõ keresztmetszetét adja Ádámtól az egyház megalapításáig. A kiállítótermek között elhelyezett tablókon a bibliai könyvek keletkezésével és a Szentfölddel ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás ekképpen – azonkívül, hogy szép – az ismeretterjesztés szempontjából is kiemelkedõ programja lett a Biblia évének.

Az „És látta Isten, hogy jó…” címû kiállítás 2009. március 1-jéig tekinthetõ meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Nyitva naponta 10 és 17 óra között; a hétfõ szünnap.

László Jenõ Csaba

::Nyomtatható változat::