Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Egyházaink és a civil szféra szerepe a 21. században – Társadalmi nehézségek és a kivezetõ út címmel rendezett fórumot szeptember 4-én a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Barankovics István Konzervatív Izraelita Mûhelye a nyíradonyi önkormányzattal együtt. A Debrecen melletti település ilyet még nem látott: hazai és erdélyi egyházak vezetõi, valamint társadalmi életünk kiválóságai érkeztek a Móricz Zsigmondról elnevezett mûvelõdési házba, hogy együtt keressék a kiutat hazánk válságos helyzetébõl. Jelzi az elkötelezettséget, hogy szünet nélkül több mint öt órán át tartott a konferencia; sokan az udvaron is álltak.

Mások mellett Erdõ Péter bíboros, prímás, Bölcskei Gusztáv református püspök, zsinati elnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Tõkés László Király-hágó melléki református püspök, európai parlamenti képviselõ, Jókai Anna író, Papp Lajos szívsebész és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szólt országunk nehéz helyzetérõl, annak lelki, szellemi hátterérõl és a kiút megtalálásáról. Közremûködött Pitti Katalin opera-énekesnõ és Mohai Gábor elõadómûvész.

Egyházunk képviseletében e sorok írója arról beszélt, hogy a világ Ura és Megváltója az út, tehát a kiút is – abból a romlásból is, amelyben vagyunk. A konferencia napján is közel kétszáz magzatot öltek meg az élet szolgálatára felesküdött fehér köpenyesek hazánkban… Az abortusztörvényt az általunk megválasztott keresztény képviselõk egy része is megszavazta.

Martin Luther King jézusi elvei alapján nekünk is meg kell állapítanunk az igazságtalanságot, a törvénytelenséget, meg kell tisztulnunk a gyûlölettõl, és cselekednünk kell. A keresztény ember szelíd, de nem bolond. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy egy ország megrontása, pusztítása folyik, esik szét minden, az emberek kiszolgáltatottak. Ahhoz, hogy Isten használjon minket, meg kell szabadulni az ellenség gyûlöletétõl, és cselekednünk kell, például erõszakmentes ellenállással szembe kell szállni a gonosszal. Ha ezeket az elveket érvényesítettük volna az elmúlt években, nem itt tartanánk.

Szeverényi János

::Nyomtatható változat::