e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Bár a web2.0 hivatalos definícióját sohasem alkották meg, az elnevezéssel többnyire azt a folyamatot fedik le, amelynek során az internetezõk tartalomfogyasztóból tartalomgyártóvá léptek elõ. Ekkor születtek meg a blogok – internetes naplók – tíz- és százezrei, és ebben az idõszakban keletkezett a hatalmas internetes enciklopédia, a Wikipédia. A közösség által létrehozott bejegyzések nagy száma pedig folyamatosan az újságírók és a bloggerek közötti határt feszegeti.

A printmédia nyugati hanyatlása óhatatlanul magával hozta a napilapkiadók létszámának csökkenését. A kevesebb hadra fogható újságíró pedig még kevésbé tudott megfelelni annak az elvárásnak, hogy mindenhol ott legyen. A fényképezõgépes mobiltelefonok és a széles sávú internet-hozzáférés térhódítása gyakorlatilag mindenkibõl egyszemélyes szerkesztõséget varázsolt, és egyre gyakoribbá vált, hogy a hírügynökségek egy az adott esemény színhelyén – akár véletlenül – tartózkodó járókelõ anyagait használták fel.

A trendre azután a nagy médiacégek is rámozdultak: „Ha már egyszer a polgár újságírót játszik, akkor miért is ne tenné a mi csapatunkban?!” Így született meg többek között a Guardian Comment is free… (http://www.guardian.co.uk/commentisfree) és a CNN iReport (http://www.ireport.com/) oldala, amelyek a hobbiújságírók kedvelt terepévé váltak. Noha a közösség által küldött anyagokban fõként a képek és rövid videofelvételek dominálnak, érdekes szöveges anyagokra is lehet bukkanni. Vagy akár kellemetlen tévedésekre…

A már említett iReporton október 3-án jelent meg egy álhír, mely szerint az Apple vállalat vezetõje, Steve Jobs szívinfarktust kapott. A hírt a CNN nevével fémjelzett közösségi újságtól többen is átvették a tények ellenõrzése nélkül, ennek következtében az Apple részvényeinek az ára mintegy tíz pontot zuhant a hivatalos cáfolat kiadásáig. Az eset jól mutatott rá a profi szerkesztõségek által létrehozott anyagok és az „önkéntes” szerzõk írásai közti különbségekre, illetve arra, milyen veszélyei vannak, ha a „hobbiújságírók” és a profik munkáit azonos elbírálásban részesítik.

A jól érzékelhetõ rést igyekszik kitölteni a Spot.Us. A Knight News Challenge alapítvány által létrehozott weboldal újságírókra bízza a témák feldolgozását, ugyanakkor az már az olvasók hatáskörébe tartozik, hogy mely ötletekbõl lesz végül cikk. A javaslattétel mellett a közösség tagjai szponzorálhatják is az egyes írások megszületését, így olyan helyi érdekeltségû témákat támogathatnak anyagilag, amelyek a média fõ sodrába nem kerülnének be. A befolyt összegbõl nemcsak az újságírót díjazzák, hanem a minden egyes cikknél közremûködõ kontrollszerkesztõt is, akinek a tényanyag ellenõrzése a feladata.

A Spot.Us csapata a legjobb cikkek értékesítésével is megpróbálkozik, így az amatõr zsurnalisztákból könnyebben válhat profi újságíró. E weboldal annyiban azonban eltér más, hasonló profilúaktól, hogy az egyszerû regisztráció nem elég ahhoz, hogy valaki újságírói feladatokat kapjon, mindenféleképpen referenciákkal kell rendelkeznie.

A Spot.Us mögött álló webalkalmazást a Hashrocket (http://www.hashrocket. com/) írta. A cég egyik újonnan kitalált szolgáltatását vetette be a fejlesztés során, a 3-2-1 Launch nevû csomag az elõzetes tervezési és az utólagos finomítási fázison kívül mindössze háromnapi fejlesztési idõt tartalmaz, ezalatt mintegy hat-nyolc programozó alkotja meg a webalkalmazás elsõ verzióját. A Ruby on Rails keretrendszer és az alkalmazott agilis módszerek lehetõvé teszik, hogy e rendkívül rövid idõ alatt is használható prototípus készülhessen. Azok a szervezetek, amelyek rászánják a mintegy hatmillió forintnak megfelelõ fix költséget, már az ötlet megszületése után nem sokkal tesztelhetik, hogy mennyire lesz mûködõképes a való világban. Ekkora tõkebefektetés pedig nem sok egy esetleges sikertörténetért.

Ráadásul a Spot.Us tulajdonosai nemcsak a fejlesztési sprint alatt megszületett kódokat, hanem az azóta végzett programozói munka eredményét is nyílt forrásúvá tették (http://github.com/spot-us/spotus), így akár mások is indíthatnak hasonló szolgáltatást. Az meg majd elválik, hogy a közösség által támogatott újságírásnak van-e jövõje. Mindenesetre az induláshoz használt technológiák és módszerek nem lehetnek gátjai a sikernek.

Nagy Bence

::Nyomtatható változat::