Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 50
- Jogos kérdések Brüsszelben
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Jogos kérdések Brüsszelben
Az Európai Egyházak Tanácsának Egyház
és Társadalom elnevezésû bizottsága
szervezett konferenciát november
18–20. között Brüsszelben Vallás a közösségi
szférában – jogi kihívások és trendek címmel.
Több mint negyven – többségében
jogász – résztvevõ érkezett a rendezvényre
Európa számos országából az
említett nemzetközi szervezet tagegyházainak
képviseletében.
A tanácskozás célja az volt, hogy megvitassák,
az Európai Unió jogalkotása és aktuális
jogszabálytervezetei hogyan érintik
egyházainkat és a vallásgyakorlást, milyen
következményekkel járnak rájuk nézve.
Számos rangos elõadó – mint például
a magyar Tomka Miklós professzor – meghallgatása
mellett a résztvevõk eszmét
cseréltek az egyes államokban éppen aktuális,
egyházakkal kapcsolatos jogi és
társadalmi-politikai kérdésekrõl, így például
az európai kisebbségi egyházak
helyzetérõl. Ennek során a Kárpát-medence
különbözõ országaiból érkezett
magyar egyházi képviselõk is ismertették
közösségeik problémáit, nehézségeit.
Például Romániában a magyar egyházak
a mai napig nem kapták vissza több mint
ezerötszáz, a kommunisták által elkobzott
ingatlanukat, míg a Romániai Ortodox
Egyház az utóbbi bõ másfél évtizedben
több mint kétezer új templomot épített
az állam óriási pénzügyi támogatásával,
ráadásul kifejezetten olyan településeken
is, ahol az ortodox hívek gyakorlatilag
szinte nincsenek is jelen.
A szlovákiai helyzet sem sokkal kedvezõbb.
Például míg az állam az egyik, mindössze
hatvanezer lelket számláló egyház
számára harmincnégy adminisztratív alkalmazott
bérét biztosítja, addig a száztízezer
hívet gondozó – ámde kilencven százalékban
magyar nemzetiségû – református
egyház számára mindössze hatét.
A konferencia tanulsága, hogy a hazánkat
környezõ országok többségi
egyházai alaposan átgondolt és következetesen
képviselt nemzetpolitikai célok
érvényesítésére képesek a nagy nemzetközi
egyházi fórumokon (is). Éppen
ezért a Kárpát-medence magyar nemzetiségû
egyházai csak összefogással és
közös stratégia kialakításával léphetnek
fel közösségeik érdekében hatékonyan,
úgy, hogy az valóban kézzelfogható
eredményekkel kecsegtessen.
L. V.
::Nyomtatható változat::
|