e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Hogyan lehet naponta áttekinteni az interneten több száz információforrás változásait? Miként lehetséges gyorsan kiválogatni a minket érdeklõ híreket, bejegyzéseket és értesíteni róluk az ismerõsöket? Vajon nyomon lehet-e követni, hogy munkaterületünk elismert szakértõi milyen cikkeket olvasnak a nap folyamán?

Az elsõ két kérdésre bárki tudna válaszolni, hiszen a legtöbben használják a böngészõ könyvjelzõ szolgáltatását, valamint sok oldal rendelkezik olyan funkcióval, amely révén e-mailben elküldhetõ a kiválasztott cikk. A mûvelet nagyszámú hírforrás esetén azonban felettébb idõigényes lehet: egyesével kell megnyitni az oldalakat, kiválogatni az új írásokat, majd minden ismerõsnek külön üzenetet küldeni arról, hogy azon a címen érdekes információ található. A harmadik kérdés viszont továbbra is nyitott: ha olyan személyek által érdekesnek talált cikkeket kellene követnünk, akiket nem ismerünk, akkor megtehetjük- e ezt valamilyen módon?

A nagyüzemi hírfogyasztók már régóta használják az RSS-t. A Really Simple Syndication kifejezés olyan hírforrást jelöl, amely elsõsorban a számítógép által értelmezhetõ formában tárolja a weboldalon található híreket, a feedek, azaz csatornák feldolgozását és megjelenítését pedig már a különbözõ RSSolvasó programok végzik. Újabban a böngészõk és a levelezõprogramok is támogatják ezt a funkciót, ráadásul saját mûködésüknek megfelelõen (például a Mozilla Thunderbird levelezõkliens minden egyes új hírt úgy jelenít meg, mintha külön e-mail lenne). A programok mûködése automatikus, meghatározott idõközönként kérik le a csatornák változásait, így nem a felhasználóknak kell végiglátogatniuk az egyes oldalakat, hanem gyakorlatilag „házhoz jönnek” a hírek. Attól pedig nem kell félni, hogy egy fontos weboldalnak nincs hírcsatornája, az utóbbi idõben ugyanis ez olyan alapvetõ elvárás lett, hogy nem tekinthetõ komoly lapnak az, amelynek nincsen RSS-forrása.

Az ilyen típusú hírolvasásra szánt Google-alkalmazás, a Google Reader kimagaslóan jól használható. Az on-line program közös lapon jeleníti meg az összes beérkezett hírt, és az oldalt görgetve nemcsak folyamatosan olvassa be a többit, hanem a képernyõn áthaladó cikkeket olvasottnak is jelöli. Mindemellett közösségi funkcióval is bír: egyetlen gombnyomással vagy kattintással megoszthatóak az egyes tartalmi elemek, így a Google-hozzáféréssel rendelkezõ ismerõsök a saját Google Reader-felületükön láthatják is, hogy barátjuk mely cikket találta különösen érdekesnek. Az ilyen megosztásokhoz ráadásul megjegyzések is fûzhetõk, így a személyes ajánlás újabb motiváló tényezõ lehet az elolvasásukhoz.

Pár hete indult a Turulmeme (www.turulmeme. com) nevû oldal, amely a megosztott információk hírcsatornáit osztja meg. A megosztás megosztása bár bonyolultnak hangozhat, tulajdonképpen egyszerû dolgot takar: a tagok által érdekesnek tartott oldalakat rendezi sorba annak alapján, hogy hányan jelölték meg érdekes hírként saját Google Reader-oldalukon. Az algoritmus ráadásul nemcsak ezt az értéket veszi figyelembe, hanem az adott íráshoz fûzött hozzászólásokkal is számol. A kapott eredmények szûrhetõek, a web2.0 szellemiségébõl adódóan címkék szerint is lehet navigálni köztük, és természetesen a legnépszerûbb hírekbõl szintén készül hírcsatorna, amelyet megintcsak követhetünk az RSS-olvasóban.

A hírcsatornák olvasása és megosztása egyelõre meglehetõsen szûk réteg játszótere; a Turulmeme tartalma is arról árulkodik, hogy legfõképpen az információtechnológiai szektorban dolgozók használják. Az mindenesetre világosan látható, hogy ez rendkívül hatékony módja az információéhség gyors kielégítésének, ráadásul az IT-szakemberek általában szeretik is megosztani másokkal, ha valami érdekesre bukkannak. A mûködés elve azonban világos, és idõvel ez a fajta tartalomfogyasztás is annyira elterjedhet, akárcsak az ûrkutatás mellékterméke, a teflon.

Az evangélikus portálnak az október végi átalakítása óta van RSS-csatornája, így – e tekintetben felzárkózva a többi történelmi egyházhoz – már semmi akadálya nincsen, hogy ismerõseinknek hatékonyan tudjuk ajánlani az egyházi híreket.

Nagy Bence

::Nyomtatható változat::