Oratio oecumenica

Hozzászólás a cikkhez

Lel­kész:] Mennyi Atyánk! Te Fi­ad ál­tal ar­ra biz­tat­tál ben­nün­ket, hogy bi­za­lom­mal osszuk meg ve­led mind­azt, ami ag­gaszt, ami­ért fe­le­lős­sé­get ér­zünk, és kér­jük azt, ami­nek hi­á­nyá­ban nem tu­dunk tel­jes éle­tet él­ni.

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk ezért a vi­lá­gért, amelyet ott­ho­nun­kul te­rem­tet­tél, és amely­nek ér­té­ke­it, cso­dá­it mi még­is ve­szély­for­rás­sá is tet­tük. Ké­rünk, se­gíts fel­is­mer­nünk az ér­té­kek fe­le­lőt­len ki­ak­ná­zá­sa és a ve­lük va­ló fe­le­lős gaz­dál­ko­dás köz­ti kü­lönb­sé­get. Se­gíts azon fá­ra­doz­nunk, hogy min­den­ki biz­ton­sá­gos ott­hon­ra ta­lál­has­son te­rem­tett vi­lá­god­ban. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk az em­be­ri­sé­gért. Kö­zös­ség­re te­rem­tet­tél ben­nün­ket, még­is mil­li­ók éle­tét ke­se­rí­ti meg má­sok ön­zé­se, kö­zö­nye, fe­le­lőt­len­sé­ge. Ké­rünk té­ged, éleszd fel a po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi, üz­le­ti élet fe­le­lős ve­ze­tő­i­ben a má­sik em­ber mél­tó­sá­gá­nak tisz­te­le­tét, hogy ne ural­kod­ni és meg­gaz­da­god­ni akar­ja­nak má­sok ká­rá­ra, ha­nem az em­ber­sé­ges élet­tér ki­ala­kí­tá­sán fá­ra­doz­za­nak. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk or­szá­gun­kért. Ké­rünk, te se­gíts a más­ként gon­dol­ko­dó em­be­rek iránti nyi­tott­ság­gal ke­zel­ni konf­lik­tu­sa­in­kat. Te adj böl­cses­sé­get azok­nak, akik­re kü­lö­nös­kép­pen is rá­bíz­tad an­nak a fe­le­lős­sé­gét, hogy or­szá­gunk­ban min­den­ki em­be­ri kö­rül­mé­nyek kö­zött tölt­hes­se be azt a hi­va­tást, ame­lyet rábíz­tál. Se­gíts, hogy min­dig le­gye­nek olya­nok, akik azo­kat az ér­té­ke­ket, ame­lyek va­ló­ban fon­to­sak, kép­vi­sel­ni tud­ják és akar­ják kö­zöt­tünk. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk a tes­ti-lel­ki szen­ve­dő­kért – a re­mény­te­le­ne­kért, a be­te­ge­kért, a gyá­szo­ló­kért, a haj­lék­ta­la­no­kért, a ma­guk­ra ha­gyott öre­ge­kért, a he­lyü­ket ke­re­ső fi­a­ta­lo­kért, a mun­ká­juk­ban örö­met nem ta­lá­ló­kért, a ha­lál­lal tu­sa­ko­dó­kért. Ké­rünk, hir­det­tesd öröm­hí­re­det min­den em­be­ri mély­ség­ben, hogy gyó­gyul­jon szí­vünk, meg­sza­ba­dul­junk a ben­nün­ket fog­va tar­tó szen­ve­dés­től. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk a ke­resz­tény­sé­gért. Az öku­me­ni­kus ima­hé­ten is te érez­tesd fe­le­lős­sé­gün­ket az egy­sé­gért. Te adj nyi­tott­sá­got, hogy a Jé­zus Krisz­tus­ban test­vér­re ta­lál­junk a má­sik­ban. Te tedd hi­te­les­sé az egy­há­zak ige­hir­de­té­sét és szol­gá­la­tát, és te adj erőt, hi­tet, hogy Krisz­tus Urunk hí­vó sza­vá­ra – „Kö­vess en­gem!” – ne le­gyünk res­tek in­dul­ni és bi­zony­sá­got ten­ni te­ró­lad. Jé­zus Krisz­tu­sért ké­rünk…

[Gyü­le­ke­zet:] Urunk, hall­gass meg min­ket!

[Lek­tor:] Kö­nyör­günk egy­há­zun­kért és gyü­le­ke­ze­tün­kért. Kö­szön­jük ne­ked azt a bi­zal­mat, hogy ott, ahol élünk, ránk bí­zod evan­gé­li­u­mod hir­de­té­sé­nek fe­le­lős­sé­gét. Ké­rünk, se­gíts hi­te­le­sen bi­zony­sá­got ten­ni ró­lad. Ké­szíts szá­munk­ra új­ra és új­ra olyan al­kal­ma­kat, amely­ben igéd meg­szó­lít­hat ben­nün­ket, és adj nekünk nyi­tott­sá­got min­den aján­dé­kod előtt. Ké­rünk a meg­úju­lá­sért, a test­vé­ri kö­zös­sé­gért. Gyü­le­ke­ze­tünk­ben, min­den test­vé­rünk­ben erő­sítsd azt a hi­tün­ket, hogy mi min­den fo­gya­té­kos­sá­gunk el­le­né­re hoz­zád tar­to­zunk, ál­ta­lad él­he­tünk, és Krisz­tus Urunk ál­tal he­lyet ké­szí­tet­tél ab­ban az or­szág­ban, ame­lyet ke­gyel­med­ből ne­künk aján­dé­ko­zol e vi­lág múl­tá­val.

[Gyü­le­ke­zet]: Ámen!

::Nyomtatható változat::