Közlemények, nyilatkozatok

Hozzászólás a cikkhez

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Bíróságának 8/4/2003. (04.08.) Eln.hat. MEEOB sz. határozata alapján kijelölt fellebbviteli eljáró tanácsa a Déli Evangélikus Egyházkerület DKB-1/2003/6. sz. határozata ellen D. Dr. Harmati Béla püspök és Dr. Nagy Zoltán egyházkerületi másodfelügyelő által benyújtott fellebbezés elbírálása tárgyában meghozta a következő ítéletet. Lackner Pál, mint elsőrendű panaszos, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségének tagjai – Dr. Frenkl Róbert, D. Szebik Imre, Ittzés János, Benczúr László, és Dr. Weltler János – másod-hatodrendű panaszosok, valamint Zászkaliczky Pál hetedrendű panaszos a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének képviseletében fellebbezést benyújtó D,. Dr. Harmati Béla, valamint Dr. Nagy Zoltán a Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlésének 2003. január 31. napján a püspökválasztási eljárással kapcsolatosan beadott fellebbezés tárgyában a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Bírósága a Déli Evangélikus Egyházkerület egyházkerületi bíróságának DKB-1/2003/6. sz. határozatának rendelkező részét helybenhagyja, a határozat elnevezést megváltoztatja ítéletre, valamint az ítélet rendelkező részét részben megváltoztatja, kiegészíti. Eljárás során költségigényt a felek nem jelentettek be. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs. Indoklás A Déli Egyházkerület Bírósága által a Déli Egyházkerület közgyűlésének 2003. január 31. napján megtartott püspökválasztási eljárásával kapcsolatosan az Országos Bíróság magállapítja, hogy a fellebbezésben leírt álláspontok az elsőfokú bírósági ítélet és vonatkozó törvényi rendelkezések alapján a következők miatt nem megalapozott: A fellebbezésben foglaltak szerint, a 2003. január 31-i közgyűlésen megtartott szavazás szabályszerű volt, mert az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik a jelöltek jelölőlistán történő elfogadása. A Bíróság elfogadta az elsőfokú ítélet indoklását ebben a kérdésben. A választásokról és szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII. törvény (továbbiakban: Vtv.) 4. § (7) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a közgyűléseken lefolytatott választások előtt a jelöltek listáját maga az illetékes közgyűlés véglegesíti, nem egy szubjektív, mérlegelési jogkört állapít meg, hanem csak a választások ügydöntő határozatát előkészítő eljárást jelenti. Az előkészítő eljárás azt jelenti tehát, hogy a határidőben a jelölőbizottsághoz beérkezett jelölések, valamint a saját jelölései alapján, a jelölőbizottság jelölt listát állít össze azokról a jelöltekről, akik a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek. A jelölt lista közgyűlés általi elfogadása kizárólag egy adminisztratív aktust jelent, hiszen nincs hatásköre a közgyűlésnek arra, hogy azokat a jelölteket „leszavazza” a listáról, akik egyébként a törvényi feltételeknek megfelelnek, valamint a jelölést írásban elfogadják. A fellebezés egyik indoka volt, hogy a közgyűlés maga határozta meg, hogy kellően támogatottnak azt tekinti, aki a szavazásban részt vevők többségének támogatását elnyeri. A Vtv. III. fejezete tartalmazza a püspökválasztásra vonatkozó speciális szabályokat. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a jelöltté válásnak nem feltétele a „kellő támogatottság”, ezért azt a szempontot eljárásunk során nem vehettük figyelembe. A közgyűlés a megismételt jelöltlistát véglegesítő eljárása során, a jelöltté válás feltételeként nem veheti figyelembe a kellő támogatottságot. A fellebbezést benyújtók szerint, az elsőfokú bíróságnak a panaszokat tárgyalás nélkül el kellett volna utasítania, mert a közgyűlésen nem történt választás; amennyiben pedig a közgyűlés határozatat elleni keresetként bírálta el, akkor is el kellett volna utasítania, mert a panaszosok abban az esetben nem illetéskesek ilyen kérelem benyújtására. Az Országos Bíróság megállapította, hogy az elsőrendű-hetedrendű panaszos beadványa a tartalma alapján választási panasznak minősül, és ezért a bírósági törvény VIII. fejezetében foglaltak alapaján helyesen járt el az elsőfokú bíróság. A fellebbezés hivatkozott arra az eljárásjogi hibára, mely szerint az első fokon reljáró bíróság nem hallgatta meg a panaszlottat. Az eghyázi bíráskodásról szóló, többször módosított 1997. évi X. törvény (továbbiakban: bírósági tv.) 29. § (1) bekezdése alapján, a bíróságnak valóban idéznie kellett volna a panaszosokat és panaszlottat, de ez olyan eljárási hiba, amely a fellebbezési bíróság eljárása során orvosolható volt. Továbbá mind a panaszosok, mind a panaszlottak az elsőfokú eljárás során a beadványaikban részletesen kifejtették álláspontjaikat, melyekre a Déli Egyházkerületi Bíróság a fellebbezéssel támadott határozatában részletesen kifejtette a véleményét. A bírói tanács döntését egyhangúlag hozta meg. Az Országos Bíróság az ítéletét a bírósági törvény 15. § (2) bekezdése, a bírósági törvény 38. §-a, valamint a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. Budapest, 2003. április 14. Dr. Nagyné dr. Steiber Tünde sk. a tanács elnöke Dr. Nagy Zoltán sk. országos bíró Bozorádi Zoltánné sk. országos bíró Dr. Horváth Attila sk. országos bíró Dr. Mekis Viktória sk.országos bíró

Regionális hozzárendelés: Déli Evangélikus Egyházkerület

::Nyomtatható változat::