Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Az EBBE júliusi ülésének résztvevői

A nyári szezon természetes jele, hogy alig egy tucat résztvevővel zajlott az EBBE (Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület) júliusi ülése. Úgy döntött a vezetőség, hogy nyári szünet helyett legyenek folyamatosak az alkalmak: ha nincs is konkrét előadás és téma, mégis elengedhetetlenül szükség van az egyház megújulása érdekében végzett szolgálatra. A nyári "előadásmentes" alkalmak kiválóan alkalmasak arra, hogy kiemelt hangsúly lehessen az igei elcsendesedésen és az ébredésért, megújulásért való könyörgésen, imaközösségen.

Szeverényi János, az Egyesület lelkészi elnöke az Útmutató igéi alapján tartotta áhítatát a 60. zsoltár alapján. Prédikációja révén a jelenlevők számára megelevenedtek és aktuálissá, égetővé váltak az ősi ének szavai. „Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez.”

A zsoltár bevezető mondatai (1b-2.) kapcsán azt kell mondani az ige összefüggésében, hogy nem tartozik Istenhez, Jézust nem követi az az ember, akinek nincsenek külső és belső harcai. Dávid bizonyságtétele harci helyzetben szólal meg. Ezt mondja — nyilván vesztésre állt a csata —: „Ó Isten! Elvetettél, szétszórtál bennünket! Megharagudtál ránk, állíts helyre minket!” (3.) Ezt éljük meg mi is. Ezt élte meg a magyarság is, a keresztyénség is: szétszórtan élünk.

Két dologgal érzékelteti Dávid azt, amit átélt a nép. Egyrészt, mintha földrengés lenne (4a.). Néha gyakorlatilag is, de leginkább lelki-szellemi értemben az eresztékek megmozdulnak kultúránkban, civilizációnkban. Láthatóvá válnak a mélységek. „Szörnyű dolgokat láttattál népeddel” (5a.) A megrepesztett föld mélységeit, sötét bugyrait látja az ember, ahogyan áldozatául válnak fiatalok, gyermekek a különböző drogoknak — legyen az szellemi vagy valóságos. Másrészt: „… bódító borral itattál bennünket.” (5a.) Isten népe ebben a helyzetben sokszor olyan, mintha részeg lenne, mintha kába lenne. Tessék felébredni!

Mit jelent a 8-10. vers nekünk? Isten felsorolja, hogy enyém az ország — ahol ti meg vagytok szeppenve, hogy 3% evangélikus van csupán, az Úr azt mondja, hogy Enyém Magyarország! De enyém a határon túli terület is. És Európa, az egész világ. És ha akarom, nektek adom.

Úgy éli meg Dávid, hogy nem jár Isten velünk! (12.) Mégis kommunikál Istennel: „Adj nekünk mégis segítséget az ellenséggel ellen, mert az emberi segítség mit sem ér!” (13.) És most jutottunk el a befejező versig: „Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez, ellenségeinket ő tapossa el.” (14.)

Mivel családias körben zajlott az ülés és benne az áhítat, lehetőség volt arra, hogy a résztvevők hozzászóljanak az elhangzottakhoz többségük segítette is Isten üzenetének jobb megértését hozzászólásával.

Az imaközösség után az információk megosztása következett. Szeverényi János szólt arról, hogy miközben küzdelmeket és harcokat is vív az Egyesület a maga szolgálata kapcsán, vannak munkájának eredményei és gyümölcsei is. Pl. egyházi fórumokon időnként helyet adnak az Egyesület ill. tagjai szolgálatának. Talán a más teológiai látású személyek látása is módosult az Egyesület véleménynyilvánításai révén is. Tájékoztatott az EBBE konferencia elmaradásának körülményeiről, majd továbbadta a szót.

Győri József ismertette a természetgyógyászattal, az Ormos Intézet hirdetésével kapcsolatos küzdelmeket. Az Evangélikus Élet által szervezett fórumról szóló beszámolóban teljesen elerőtlenítették az ott történteket — nem azt a szellemet, konklúziót ismertették, ami ott jelentkezett. Felesége ezért megírt egy cikket Falra hányt borsó címen. Nem hozta le a lap. A székesfehérvári találkozón ezért ismét felszólalt. Az Evangélikus Élet tudósításában Frenkl Róbert ugyan azzal kezdte, hogy nyílt színi tapsot kapott dr. Drenyovszky Irén hozzászólása – de utána elerőtlenítette a mondottakat. Ezért dr. Drenyovszky Irén arra kérte Pintér Károlyt levélben, hogy közöljék hozzászólását. Pintér Károly válaszában áthárította a felelősséget a Luther Kiadó igazgatójára. Hozzátette, hogy örülne, ha a Keresztyén Orvosok Magyarországi Társaságának tagjai gyakrabban írnának az újságba. Furcsa magatartás épp egy ilyen cikk elutasításakor igényt támasztani további írásokra…

Végül Szeverényi János zárta az alkalmat, ugyanis a budaörsi templomépítés ügyében egy megbeszélésre kellett távoznia.

Érintettségünk okán szó szerint közöltük Szakács Tamás „tudósítását”. Az alábbiakban azonban idemásoljuk dr. Dre-nyovszky Irénnek írt levelünk teljes szövegét, bízva abban, hogy olvasóink talán azt is megértik belőle, amit „EBBE-körben” nem tudtak (vagy nem akartak?): „Tisztelt Dr. Drenyovszky Irén! Kedves Irénke!

Levelét és kérését továbbítom az illetékeshez, vagyis a Luther Kiadó igazgatójához, Kendeh K. Péterhez. Amennyiben ő erre kötelez, akkor természetesen lapunkban is közöljük az Ön felszólalásának szövegét.

A magam részéről ugyanakkor szeretném, ha legalább ilyen őszinte érdeklődéssel olvasná az Evangélikus Élet azon írásait is, amelyek megjelenéséhez – a hirdetésekkel ellentétben – a szerkesztő(k)nek is van köze. Hasonlóképp örömömre szolgálna, ha a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának tagjai gyakrabban tisztelnék meg írásaikkal olvasóinkat,- valamennyiünk testi-lelki épülésére. Testvéri üdvözlettel: T. Pintér Károly”

Szakács Tamás

Regionális hozzárendelés: Budapest–Kelenföldi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::