Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 29
- A Kaláka fesztivál ökumenikus istentisztelete
Keresztutak
Zengjen újra énekünk...
Hozzászólás a cikkhez
A Kaláka fesztivál ökumenikus istentisztelete
(2003. július 13., Miskolc, evangélikus templom)
| A Gryllus fivérek |
A július 10. és 13. között lezajlott XXIV. Kaláka Folkfesztivál keretében megtartott ökumenikus istentiszteleten – a fesztivál muzsikus vendégei közül – az alábbiak vállaltak szolgálatot: Kaláka együttes, Gryllus Dániel és Vilmos, az Erdőszombattelki Zenekar, az Ökrös Együttes, Szalóki Ágnes, Ferenczi György, Bényei Tamás, Fassang László, Bacsó Kristóf, az Esztenás zenekar, Radványi Balázs, a miskolci evangélikus gyülekezet zenekara.
Délután a miskolci zsinagógában volt jótékonysági hangverseny, amelynek célja a rossz állapotban lévő épület felújítására való gyűjtés volt. Itt a Nigun, az Arasinda, a Simply English, az Ökrös és a Kaláka együttes nyújtott felemelő élményt, s a művészek szolgálata hidat teremtett különböző kultúrák között.
Az ember magatartása, értékrendje mindig „az erszény, a tarisznya és a saru” (Lk 22,35.) világára összpontosít. A tanítványok ősi tapasztalata az, hogy ezeken túl a kegyelem világa nyílik meg a kereső ember számára.
Jó dolog újra és újra letelepedni Isten szeretetének asztalához, ahol az Ő irgalmának fénye világol, ahol megérezhetjük azt, hogy minden fogyatékosságunk, tévedésünk ellenére elfogad minket a Legnagyobb Szeretet. Nem kell többé megfelelési kényszer alatt élnünk, mert amint vagyok, jöhetek.
A Kaláka fesztiválra összejött gyülekezet ebben az évben is átélhette Isten szeretetének ezt az elemi valóságát, a liturgiában, a fesztivál művészeinek magas színvonalú és tanúskodó szolgálatában, Topolánszky Ákos református lelkész igehirdetésében, az egymással való találkozás örömében.
Az istentisztelet lutheri hagyományainknak megfelelően azt a nagyszerű lehetőséget kínálja, hogy énekben és imádságban válaszolhatunk Isten hívására. Ezen az istentiszteleten is felhangzott a meghívás. Topolánszky Ákos a tékozló fiú példázatáról tartott igehirdetésében arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy az elénk szaladó Atyához hasonlóan nekünk is befogadó szeretettel lehet közelednünk azokhoz, aki életükben elmagányosodtak, akik befogadásra várnak. A liturgia ősi elemei most is végigvezettek bennünket a bűnbánat, a bűnbocsánat és az új élet lehetőségének útján.
Válaszként ezért hangzott bizonyságként az ének:
„Zengjen újra énekünk
Isten így dicsérve:
Szent az Úr, hozott nekünk
Békességet végre!”
A zsúfolt templom gyülekezete együtt fordult a Mindenhatóhoz a zsoltáros szavaival: „Vezess az örökkévalóság útján!” Az Apostoli Hitvallás évezredes mondatai élő valóságként szárnyaltak a templom mennyezetén túli Valóság felé: hiszek …hi-szek… hiszek.
Laborczi Géza
Regionális hozzárendelés:
Miskolci Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|