e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Ötvenöt éve, 1948. június 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetrin – az iskolák államosítása elleni tüntetés során – tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. Az esetből az akkori hatalom gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreált, a helyi plébánost halálra ítélték, a falu lakosságát meghurcolták, az országos sajtóban pedig egyházellenes propagandakampány indult.

A harc a „klerikális reakció” ellen az egyházak (így az egyházi iskolák fenntartásának) anyagi alapjait jelentő birtokok elvételével kezdődött, s 1946-ban a felekezeti iskolák ellen indított kampánnyal folytatódott. A rendőrség szinte naponta fedezett fel újabb és újabb, a demokráciát alapjaiban megrendíteni kész klerikális összeesküvést. A tanév végeztével az egyházi szervezetek és egyesületek ellen indult koncentrált támadás, amelynek végeredménye rendeleti feloszlatásuk lett. 1947 tavaszán, majd 1948-ban ismét a hitvallásos iskolák kerültek az oktatáspolitika élharcosai érdeklődésének középpontjába.

1. május 15-én Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédben jelentette be, hogy a kormány beterjeszti az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Iskoláinak elvesztését a legtöbb egyház tudomásul vette, azonban a katolikus egyház – élén Mindszenty József bíborossal – ellenállt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközségben, Pócspetriben is arra hívta fel a híveket Asztalos János plébános, hogy akadályozzák meg az egyházi iskola tervezett megszüntetését. Június 3-án este a tömeg csoportosan a községháza elé vonult, ahol a képviselő-testület ülésezett. Néhányan megkíséreltek bejutni a tanácskozásra, amit két rendőr próbált megakadályozni, egy riasztólövés is eldördült, ám a tömeg nem oszlott szét. A lökdösődés közben Takács Gábor szakaszvezető csőre töltött puskája az épület lépcsőjéhez ütődött, elsült, s a golyó halálra sebezte a rendőrt.

A „véres zendülésből”, „fasiszta rendzavarásból” a párt- és állami vezetők utasítására koncepciós kirakatpert kreáltak. A községet ÁVO-s különítmény szállta meg, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon a község szinte minden lakóját bántalmazták. Az ítélet már nyolc nap múlva, 1948. június 11-én megszületett a Budapesti Büntetőtörvényszék rögtönítélő bíróságán. Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi (Kremper) Miklós községi segédjegyzőt pedig szándékos emberölés bűntette miatt halálra ítélték. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. A pap nyolc és fél évet töltött börtönben, végig a hírhedt Andrássy út 60. szám alatt. Királyfalvi (Kremper) Miklóst még aznap kivégezték. További 11 személyt társtettesként elkövetett, hatósági közeg elleni erőszak céljára történő csoportosulás, két személyt felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett távirdarongálás, három személyt társtettesként szándékos emberölésre vonatkozó személyi bűnpártolás, két személyt társtettesként elkövetett szándékos emberölés bűntettére felbujtás bűnpártolása miatt 2 hónap és 1 év közötti szabadságvesztésre ítéltek. Meghurcolták az egész falut, és tulajdonképpen a vádlottak padjára ültették az egész katolikus papságot.

Az eljárás után néhány nappal, 1948. június 16-án a magyar Országgyűlés elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvényt az egyházi iskolák államosításáról. A törvény alapján a magyarországi 9274 iskola közül 6505-öt államosítottak, ebből 4885 volt felekezeti iskola. Az egyházakkal kötött megállapodások alapján a törvény hatálya alól mentesítettek tizenhárom középfokú tanintézményt, nyolc katolikus, három református, egy evangélikus és egy izraelita gimnáziumot.

A rendszerváltás utáni perújrafelvételt követően 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és Asztalos Jánost az ellene szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, s ugyancsak hatályon kívül helyezte további négy vádlott társuk ellen társtettesként elkövetett bűnpártolás vétsége miatt hozott ítéletet.

1. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján további két vádlottat mentett fel bűncselekmény hiányában. A Fővárosi Bíróság 1989-ben ítéletben állapította meg, hogy az úgynevezett Pócspetri-ügy előre kitervelt és tudatosan lebonyolított koncepciós per volt, amelyet azzal a céllal rendeztek, hogy megfélemlítsék a katolikus egyházat és híveit, letörjék az egyházi iskolák államosítása elleni ellenállást.

(MTI)

::Nyomtatható változat::