Élő víz

Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

A mindennapi rohanásban jó néha megállni legalább egy rövid időre, és csak merengeni a nyitott ablak mellett, miközben a kora nyári eső frissítő illata tódul ránk.

A nyári eső hosszan készülődik. Apró morajlásokkal közeledik, még süt a nap, ám az ég alján már látni jeleit. A levegő is egyre sűrűbb lesz, egyre fojtóbb, az ég besötétül, fekete felhők tornyosulnak ijesztően. Aztán egyszer csak megindul. És egyre csak zuhog, záporozik.

A nyári eső néhány perc alatt újjávarázsolja a természetet. Megeleveníti a még nyugvó életet a magokban, és fenntartja a már megindult növények életét. A lezúduló víz lemossa a port a növények leveleiről, a házakról, az utakról, minden felfrissül egyik pillanatról a másikra. A színek megélénkülnek – csodálatos az ég kékje, a növények zöldje, a virágok ezernyi pompás színe, és ezek összhangja. Ilyenkor úgy tűnik, minden szép és jó, és nemcsak szép és jó, hanem minden a helyén van. Ilyenkor a lélek megnyugszik. Mert megérzi, hogy e mögött a tökéletes állapot mögött rejtőzik valami. Talán mindenkit megérint egy ilyen látvány és összhang, ám a hívő lélek tudja, hogy Isten áll minde- mögött. És nem rejtőzik, hanem megmutatkozik. Attól lesz az általános tapasztalat ellenére mégis tökéletes ez a világ, mert Isten áll a háttérben, Ő a mozgatója mindennek. Ő az, aki Igéjével, mint élő és éltető vízzel lemossa a lelkekről a fáradtság és a fásultság porát, a járhatatlannak tűnő utakról is lemossa a port, és táplálékot, lelki ételt, energiát is ad az út folytatásához. A szellemi, lelki szárazságban, aszályban életre hívja a nyugvó erőket, az új élet lehetőségét nyitja meg.

Mert bizony van úgy, hogy életünk ege is elsötétül, és sötét, ijesztő, fenyegető felhők tornyosulnak rajta. De a vihar után mindig feltisztul az ég, kivilágosodik a világ, kisüt a nap. S van olyan ritka pillanat is, amikor a reményt keltő szivárványt is láthatjuk. Ilyenkor különösen is érezzük, hogy Isten szól hozzánk. Mindig és mindenhol. A szimbólumok nyelve Isten és az ember közös nyelve, jelbeszéde. És e világon, amely Isten teremtett világa, minden dolog olyan jel, amely Reá mutat, Róla beszél. Ezeken keresztül Ő beszél hozzánk. Beszéde pedig élő és éltető víz.

Sánta Anikó

::Nyomtatható változat::