A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Amikor lassan lezárul a negyven év kiértékelése, és ítélet alá esik a diktatúra éveinek egyháztörténete, a mellőzöttek, félreállítottak, igazságtalanul meghurcoltak, szenvedők végre elégtételben részesülnek, igazságot szolgáltatnak nekik. Tisztelet illeti őket, akik a próbák ellenére mindvégig hűségesen megálltak a hitben. Velük volt a Názáreti Jézus!

Vannak, akik a vádlottak padjára kerültek homlokukon a bélyeggel: ők azok, akik megbuktak a történelem színpadán, méltatlanoknak bizonyultak a küldetésükhöz. Elbuktak az egyik legvéresebb, legkegyetlenebb, legrafináltabb, legördögibb technikával, kellékek sokaságával felszerelt színpadon, ami valaha is létezett az emberiség történetében. A szerepet volt, hogy mások szabták rájuk, vagy éppen elvárták tőlük. Aki pedig egyszer felkerült a pódiumra, nem szállhatott le onnan. Játszani kellett, ha úgy adódott, az elme megbomlásáig, a személyiség eltorzulásáig is.

Lelkiismeretem arra kényszerít, hogy ebben a nagy zavarodott csendben kimondjam: egyetlen jó, megértő szó őket is megilleti. Nem kerülhetnek a kapun kívülre, sírjaik nem maradhatnak gondozatlanul. Velük is ott volt a Názáreti Jézus!

*

Új technika, új díszletek, új megvilágítás a ma színpadán. Mert ma is van a történelemnek színpada. A globalizált, uniformizált, sablonokban gondolkodó, a sablonokat erőszakoló és sugalló világban a gyökereknek van megtartó erejük. A hitbeli és nemzeti identitástudat erősítése történelmi feladat napjainkban. Van olyan út, amelyen csak a magyar evangélikus egyházat vezette Isten, vannak kincsek, amelyekkel csak bennünket ajándékozott meg. Merjük ezt vállalni és minden más nagyszerű téma mellett hangsúlyozottan képviselni?

Nem emberek dicsőítéséről van szó, hanem az elbukások közepette a tisztességes küzdelem bemutatásáról, hogy a ma küzdők erőt kapjanak. Ma is az a fontos, hogy velünk van a Názáreti Jézus!

Kinczler Irén

::Nyomtatható változat::