EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 31 - Kápolna a kórházban?

Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Kápolna a kórházban?

Amikor valaki megtudja, hogy rosszindulatú daganat növekszik szervezetében, félelem, szorongás lesz úrrá rajta. Az élete alapjaiban rendül meg, mert hiába gyógyulnak meg sokan – ma már egyre többen – ebből a betegségből, legtöbben még mindig a biztos halállal azonosítják a rákot. Ebben a helyzetben a betegnek valamilyen kapaszkodóra, vigasztalásra van szüksége, és ezt sokszor a családjától sem tudja megkapni, hiszen őket is megrázza a tragikus hír, amelyet legszívesebben tudomásul sem vennének. A beteg családtag így magára marad. Ebben a nehéz helyzetben nemcsak a hívő, hanem a többi ember is sokszor Istenben keres és talál vigasztalást, megnyugvást. Ez az istenkeresés, illetve a Vele való találkozások igazolják, hogy minden kórházban – a daganatos betegeket gyógyító intézményekben kiváltképp – szükség van a vigasztalás, bátorítás, erősítés szolgálatára.

A hivatalos ideológia Magyarországon negyven évig azt hangoztatta, hogy a kórházakban nincs szükség papra, lelkészre, lelkigondozóra. Így az 1950-es években hozott rendeletek szellemében a kórházi kápolnákat bezáratták, lebontatták, vagy valami más célra használták. Volt úgy, hogy a megszüntetett kápolnákból előadóterem lett, kevésbé szerencsés esetben garázsként vagy raktárként használták őket. Úgy vélték: a betegnek csak gyógyszerre van szüksége ahhoz, hogy felépüljön, és tovább dolgozhasson.

E szomorú tapasztalatok nélkül is világos, hogy a betegeknek az orvosi ellátáson kívül lelkigondozásra, szentségekre és – ennek megfelelően – kápolnára is szükségük van, hiszen az ember test és lélek egysége.

Az Országos Onkológiai Intézet a legnagyobb és legjobban felszerelt daganatos betegeket gyógyító kórház az országban. Ide küldik vidékről is a betegeket, hogy bajukat megállapítsák, majd hosszú ideig tartó, emberpróbáló kezeléseken vegyenek részt. Éppen akkor és abban a helyzetben maradnak egyedül, amikor a leginkább szükségük lenne lelki segítségre, támogatásra. Egy ilyen helyen pedig, ahol az orvosoknak, nővéreknek állandóan sietniük kell, az egymás számára is nehezen elviselhető, szenvedő betegek kevés támaszt tudnak nyújtani egymásnak. Nem lehet félrevonulni, nincs egy olyan nyugalmas hely, amely alkalmas volna meghitt beszélgetések folytatására, minden esemény a sokágyas kórtermekben zajlik.

Az áhítatokat, istentiszteleteket is az előadóteremben tartjuk, de csak jövevényként lehetünk ott, mert mind ez ideig nincs állandó helye a lelkigondozásnak. Pedig lenne egy ilyen helyiség, de jelenleg használhatatlan. Valamikor az 50-es évekig ugyanis volt itt egy kápolna, de azt is bezárták, és raktárrá alakították át – mint raktárt pedig tizedrangú épületként kezelték, sohasem renoválták.

A betegek ráébredve a kápolna jelentőségére, három évvel ezelőtt – felekezeti hovatartozástól függetlenül – aláírásokat gyűjtöttek, amelyben azt kérték, hogy ismét nyissák meg. Tisztázódott, hogy az épület állami tulajdonban van, de a kórház (mint fenntartó) a katolikus egyház (mint jogi személy) örökös és ingyenes használatába adta át azzal a feltétellel, hogy a felújított kápolna ökumenikus legyen. 2000-ben megkezdődtek a munkálatok. Anyagi természetű gondok miatt azonban csak nagyon lassan halad a rekonstrukció, mivel a pályázatokon versenyezni kell más világi és egyházi intézményekkel. Ezen kívül csak a jólelkű emberek és cégek adományaira számíthatnak. Mindezek ellenére a gyűjtés eredményeképpen lassan a végéhez ér az épület felújítása, mely a munkálatok befejezése után a kórházban folyó lelkigondozás szíve-lelke lehet.

Kápolna a kórházban? Hiszem, hogy nemcsak itt, de minden állami gyógyítási intézményben előbb-utóbb helyet kell, hogy kapjanak a kápolnák, imaházak. Mi más adhatna lelki erőt a betegnek, illetve a gyógyító személyzetnek, mint az, ha újra felfedezik Isten erőterét a gyógyítás színterén, és újra beépítik azt a gyógyítás szolgálatába?

Aki szívesen segítene, az adományokat a 11991102-02106755-10000207 bankszámlaszámra lehet befizetni, külön feltüntetve: az "Onkológiai Intézet területén fekvő kápolna felújítására".

Bajuszné Orodán Krisztina


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap- új kegyelem
Liturgikus sarok
A nélkülözhetetlen mindenes: az egyházfi
Élő víz
Hova nézzek?
Tudom, itt jársz
Egyházunk egy-két hete
Tábori lelkészi iktatás Szombathelyen
Játék határok nélkül
Magasságok és mélységek
Vadkertiek a berekben
Konfirmandusok közt
Középiskolásokkal - először
Középiskolásokkal - másodszor
Keresztutak
Kápolna a kórházban?
Jézus és Mohamed Európában
Csillagpont - országos református ifjúsági találkozó
Ökumenikus programok a Szigeten
Evangélikusok
Egyedülálló hospice-program az evangélikus szeretetházban
Segítség a tengeren túlról
Winnipegi mozaik
Winnipegért imádkozunk
Winnipegi mozaik
Születésnapi találkozás Melis Györggyel
e-világ
Hol a templom EGERE?
Evangélium SMS-en
Internetes lelkigondozás Hannoverben
A hír igaz: hamis a Jézus-relikvia
Keresztény szemmel
Búcsú
Lili néni
A templom csöndje
A hét témája
Fehérvári forgács
"Kényszerít az ÁVO"
Cím nélkül
evél&levél
Világok arca...
A Szlovákiai Evangélikus Egyház istentiszteleti liturgiája
Evangélikus "hit-vallás" dióhéjban
Jókedvű évzáró az Élimben
Közlemények, nyilatkozatok
Püspökiktatás Békéscsabán
Káté adományozó vonal
E heti Luther-idézet
Luther idézet
Kultúrkörök
Thália és Teológia
A vasárnap igéje
Hit és élet
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2003 31 Kápolna a kórházban?

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster