Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A Zayzoni Rab István Gimnázium

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 9. c osztálya az elmúlt tanév során testvériskolai kapcsolatot létesített az erdélyi négyfalusi Zayzoni Rab István Gimnázium kilencedik osztályával, amelynek osztályfőnöke Török Lászlóné Kiss Beatrix tanárnő. A kapcsolat felvételének ötletét az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyar Oktatásért Felelős Hivatala által meghirdetett pályázat adta. A barcasági evangélikusokkal való személyes kapcsolatok felvételéhez egy négyfalusi születésű, idén érettségizett fasori diák, jövendő evangélikus teológushallgató segített bennünket. A cserelátogatások megvalósításához pedig anyagilag az OM és a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége járult hozzá hathatós támogatással.

A 2002/2003-as tanév végén a fasori diákok fogadták szeretetükbe a négyfalusi evangélikus iskolatársakat, osztályfőnökük és a kísérőtanár, Ildikó vezetésével. Az anyaországban töltött három nap alatt igyekeztünk sok kulturális és szellemi értékben részesíteni vendégeinket. Így együtt csodálhattuk meg a magyar Parlament épületét és a kupolacsarnokban a koronázási jelvényeket, illetve az Országház egyedülálló építészeti és történeti kincseit. Mindnyájunknak – de különösen azoknak, akik először jártak itt – igazán lélekemelő volt ez a látogatás. Gimnáziumunk menzai ebédje után a budai Vár nevezetességeivel ismertettük meg vendégeinket. A jó hangulatú városnézést közös fagyizással is megkoronáztuk. Másnap a 20. századi magyarországi diktatúrák emlékét megörökítő Terror Háza múzeumát néztük meg történelemtanári ve- zetéssel, szakszerű magyarázatokkal. Utóbb hallgatva az erdélyi diákok és tanáraik szavait, igazán „profi” módon megszervezett kiállítást láthattunk, melynek megrendítő képeit és tárgyait örökre megőrzik emlékükben.

Délután a vendéglátó családok gondoskodtak programról, így volt, aki Szentendrére, Visegrádra vagy éppen a szépen felújított budapesti Állatkertbe vitte vendégét. A magyarországi látogatás utolsó napján pedig együtt szálltunk vonatra, és egynapos kirándulást tettünk a középkori magyar királyi és érseki székhelyre, Esztergomba. A vár és a bazilika megtekintése után felmásztunk a kupolába, hogy onnan csodálhassuk meg a gyönyörű Duna-panorámát. Egy kellemes és nyugodt sétával az újjáépített Mária Valéria hídon átmentünk Párkányba, és megnéztük a városka nevezetességeit. Lélekmegújító érzés volt erdélyi testvéreinkkel átmenni a határon, s szívünkben átlépni azokat a fizikai határokat, melyeket a nagyhatalmak húztak a nemzetrészek szétválasztására. A csángó magyar diákok figyelemmel hallgatták a felvidéki palóc tájszólást, a fasoriak számára pedig mindkét dialektus igazi nyelvi csemegét jelentett, s meg is tanultak jó néhány csángó kifejezést.

Másnap reggel csomagokkal felpakolva, az együtt töltött napokban igazi testvéri és baráti közösséggé formálódva indultunk útnak Brassóba, hogy immár a fasori diákok ismerkedhessenek a legtávolabbi erdélyi vidékekkel és lakóival. * Hosszú, több mint 12 órás vonatozás után (ami alatt volt idő beszélgetésre, tréfálkozásra) érkeztünk meg Brassóba, ahol a pályaudvaron már lelkesen és testvéri szeretettel vártak bennünket a négyfalusi szülők Török László evangélikus lelkész vezetésével.

Hamar megtörtént a diákok családokhoz való szétosztása, hiszen már az elmúlt napokban barátságok születtek, így jóleső fáradtsággal tértünk nyugovóra. Másnap reggel kipihenten találkoztunk a csernátfalusi csángó néprajzi múzeum bejárata előtt. Az igen gazdag anyag összegyűjtője és kiállítássá szervezője id. Kiss Béla, a helyi evangélikus gyülekezet egykori hűséges lelkipásztora, Kiss Beatrix tanárnő nagyapjának gondos keze munkáját és kitartását dicséri. A szakszerű tárlatvezetést, a hétfalusi csángók történelmi és néprajzi hagyományainak bemutatását Hochbauer Gyula magyartanár vállalta. Ezt követően a múzeum videovetítőjén keresztül a posztókészítés és a tojásfestés hagyományaival ismerkedtek meg tanítványaink. Mivel a filmek ismertetőszövegét a magyar tanároknak román nyelven kellett megírniuk és elmondaniuk, a román anyanyelvű múzeumőr nénit sikerült meggyőznünk arról, hogy a műsorról a hangot levéve vezetőnk magyar nyelven adja a képekhez a magyarázatot, úgy, hogy az ízes magyar beszédet a gyerekek a szőnyegre telepedve elmélyült figyelemmel hallgatták. Ezután a Zayzoni Rab István Gimnáziumot tekintettük meg, s részt vettünk a 12. osztály ballagásán.

Az iskola névadója a 19. század közepe táján élt legismertebb csángó magyar evangélikus költő. A gimnázium idén ünnepli újraindításának tizedik évfordulóját. Sajnos az utolsó egyházi osztály idén ballagott el, mivel az egyház képtelen anyagilag fenntartani az iskolát. Már annak is örülnek, hogy állami segédlettel magyar nyelvű gimnáziumként tovább működhetnek. Hétfalu történetéről pedig megtudtuk, hogy eredetileg a szász Brassó jobbágyfalvai voltak, és Honterus János áldásos igehirdetői tevékenysége nyomán a szászok után a hétfalusi csángók is felvették a lutheri reformációt a 16. század derekán. Azóta őrzik evangélikus hitüket, s adják tovább az ősi tanítást a következő nemzedékeknek.

Másnap a csernátfalusi evangélikus templom hűs falai között hallgattuk meg a vendéglátó lelkész ismertetését az egyházközség történetéről. Megtudtuk azt, hogy a környék legrégebbi templomában vagyunk, amelynek építése Szent István királyunk második törvénykönyvében elrendelt cikkelyre nyúlik vissza, azaz a tíz csángó falu első egyháza volt, a mai falak pedig a 14. században épültek, ahogyan azt a legutóbbi műemléki feltárás igazolta.

Délután a várva várt brassói városnézésre került sor, amelyet szintén Török László lelkész vezetett. Megnéztük a szépen helyreállított főteret, a Fehér- és Fekete-bástyát, s végül a híres szász Fekete templomot. Mivel diákjaink a Luther-rózsás Fasor-pólót viselték, a vendéglátó szász idegenvezetőnő rögtön tudta, hogy mi is evangélikusok vagyunk, s hittestvéri szeretettel fogadva, szép magyar nyelven ismertette meg velünk a szász egyház és a templom sok évszázados történetét s a jelen helyzetet is, miszerint a nagy múltú, egykor többezres gyülekezetnek 118 tagja van, a hívek túlnyomó része ma Németországban él, s csak látogatóként érkezik „haza”. A városnézést a Cenk-hegyre vivő siklóutazás tette felejthetetlenné. Onnan föntről Török László megmutatta az egyes városrészeket és a környező falvakat is.

A kirándulás utolsó napját gyönyörű erdei környezetben töltöttük Csernátfalu fölött a hegyekben, ahol kirándulás és focizás után fagyűjtés és favágás várt ránk, valamint szalonna- és kolbászsütéssel fejeztük be a délutánt. Este az iskola udvarán közös búcsúestet tartottunk, azzal az ígérettel, hogy a testvéri kapcsolat fennmarad, s ahogy a diákok kérték: „Jövőre veled ugyanitt” folytatódik. Isten áldó szeretetébe és oltalmába ajánljuk barcasági evangélikus testvéreinket, s úgy érzem, egész életre szóló élményekkel gazdagon tértünk haza iskolánkba.

Koren Pálné osztályfőnök

Regionális hozzárendelés: Budapest–Fasori Evangélikus Gimnázium

::Nyomtatható változat::