Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 34
- A vérünkben van
e-világ
Jó, ha tudjuk...
Hozzászólás a cikkhez
A vérünkben van
A cím számos asszociációt enged meg. Ám akár képletesen értjük (bizonyos képességekkel, tulajdonságokkal együtt születünk), akár valóságosan, a természet egyik csodájáról van szó, amelynek titkairól egyre inkább föllebbenti a fátylat a tudomány, s kedvenc témája a misztikus hírek kiagyalóinak is.
Vajon melyik az ember legfontosabb szerve? A kérdésre mindenki más választ adna, hiszen jó néhány életfontosságú szervünk van. Ám valószínű, hogy az a bonyolult összetételű szerv a rangelső, amely oxigént és egyéb szükséges anyagokat juttat el sejtjeinkhez, elszállítja az anyagcsere bomlástermékeit, részt vesz a test hőmérsékletének szabályozásában, a szervezetbe kerülő kórokozók elhárításában, és még egy sor fontos szerepe van. Ez a szerv a vér, az a 4,5-5 liternyi folyadék, ami szervezetünkben kering, és nélkülözhetetlen az életünkhöz.
A vér tulajdonságainak, szerepének vizsgálata mindig izgalmas témája volt a kutatóknak, tudósoknak, így egyre többet tudunk a testtömegünk tizenketted részét alkotó „életnedvről”.
A vércsoportok titkai
Dr. Hoffer Izabella, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese bevezetőként hangsúlyozza: nagy előrelépést jelentett, amikor 1900-ban a bécsi Karl Landsteiner kimutatta, hogy nem mindenkinek azonos a vére, vagyis különböző vércsoportokhoz tartozunk. Az orvosi Nobel-díjat is elnyert tudós felfedezése nyomán különböztetnek meg A, AB, B és 0-ás vércsoportot. A főbb csoportokon kívül később újabb vércsoportokat és faktorokat is felfedeztek. Ezek közül feltétlenül említésre méltó az Rh-faktor, amire 1940-ben ugyancsak Landsteiner és Alexander Wiener talált rá.
Azóta ismert az Rh-összeférhetetlenségként emlegetett jelenség: ha Rh-negatív anyának Rh-pozitív apától Rh-pozitív vércsoportú gyermeke születne, akkor fennáll a veszély, hogy az anyai ellenanyagok károsítják a magzatot. Ez főként a második vagy további terhességek esetében fordulhat elő, ezért ilyenkor az újszülött vérét lecserélik, hogy a bajt megakadályozzák.
Miért fontos a vércsoport ismerete? Közismert, hogy vérátömlesztéskor, valamint a törvényszéki orvostanban, de véradáskor is nélkülözhetetlen a páciens vércsoportjának vizsgálata. Mindenki csakis a saját vércsoportjával megegyező vért kaphat. Végszükségben történő, halaszthatatlan beavatkozás esetén – életmentő operáció során – a sürgősségre való tekintettel, vércsoportvizsgálat nélkül 0 Rh(D) negatív vér adható, mert az nem tartalmaz összeférhetetlen főcsoportantigéneket. Minden más esetben csakis csoportazonos vért szabad adni, de megeshet, hogy bizonyos esetekben 0-s vért kaphat a beteg. A vércsoport meghatározásához minden orvosnak értenie kell, s persze azt is tudnia kell, hogy a hibásan elvégzett vércsoport-meghatározás alapján adott transzfúzió életveszélyes, akár halálos is lehet.
Kétségtelen, hogy a vércsoportrendszerek felismerése és megismerése új korszakot nyitott az orvostudományban, ugyanakkor napjainkban is előfordulhatnak visszafordíthatatlan katasztrófák egy elhibázott vérátömlesztés kapcsán.
Általában 400 ezer transzfúzióra esik egy haláleset. Persze ez is sok, de teljes mértékben kizárhatatlan, még a szükséges kontrollvizsgálatok elvégzése esetén is. A tárolt vér használata azonban biztonságos, hiszen minden véradót alaposan „megszűrnek”, megvizsgálnak, és még kérdőív alapján is tesztelik, hogy ezáltal kiderítsék az esetleges különféle fertőzéseket, a HIV-vírustól a hepatitis B- és C-vírusig. Olyan eset azonban mégis előfordul, hogy valaki soha nem kapott vért, mégis megfertőződhet az úgynevezett vér által átvihető kórokozókkal – például fodrásznál, manikűrösnél, pedikűrösnél, fogorvosnál, esetleg a fülbelövő műhelyében.
A vérátömlesztés sok műtétnél nélkülözhetetlen. Ehhez előre levesznek a betegtől néhány egységnyi vért autotranszfú-zióra, és elsősorban ezt – a saját vérét – adják vissza neki, vagy vérmentő eljárásokkal csökkentik a műtét közbeni vérveszteséget. De van olyan eset, amikor a saját vér adása nem megoldható, például daganatos beteg esetében.
A vér gyógyszerként is felhasználható, a vérplazmából a mai modern orvoslás sokféle kiváló patikaszert készít.
A vércsoport öröklődik, így az apaság megállapításánál is felhasználható, kizáró szerepe lehet. Például A vércsoportú gyerek nem származhat olyan szülőktől, akiknek mindegyike B vagy 0-s, illetve egyike B, másika 0-s vércsoportú. Az apasági vizsgálat leghitelesebben azonban a DNS-teszt segítségével történik.
A vércsoportok ismeretében időnként szenzációsnak tűnő hírek, „felfedezések” kapnak lábra, sok új „képességet”, tulajdonságot írnak a vércsoportok „számlájára”, amiket a tudomány még nem igazolt.
Áltudományos hiedelmek
Legújabban a vércsoportdiéta állítólagos célszerűsége ilyen újdonság. Egy amerikai orvos, D’Adamo szerint ugyanarra az élelmiszerre különböző módon reagálnak a különféle vércsoportúak, másként hasznosítják azokat. Ez a feltevés még nem igazolt, bár annyi bizonyos, hogy a vér az egyetlen közeg, amely képes az energia szállítására a szervezetben, és döntő jelentősége van a zsírok elégetésében, lebontásában. Vagyis ahol a véráramlás fokozott, ott sokkal gyorsabban ég el a zsír. Ennek a ténynek azonban legfeljebb a fogyókúrában van jelentősége, a vércsoport szerinti diéta célszerűségét ez még nem igazolja.
– Vannak, akik azt tartják, hogy a vércsoport meghatározza az illető vérmérsékletét és jellembeli tulajdonságait is. Az intenzív érzelmi élet, a szorgalom, lustaság, tisztesség, tehetség jelenlegi ismereteink szerint nem vércsoportfüggő tulajdonságok – vélekedik a helyettes főigazgató.
Viszont tény: a vér éltet, és életet ment. Egy cseppjéből a mai modern laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható számos, a szervezetben elkezdődött kóros és káros folyamat, tehát jelzőrendszerként is megbízható. Érdemes kutatni további titkait.
(MTI-Press)
::Nyomtatható változat::
|