Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 34
- Szimbólumok a keresztény hagyományban
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Szimbólumok a keresztény hagyományban
Rendhagyó módon ezúttal két kiállítást és egy könyvet szeretnék ajánlani rovatunk olvasóinak. Mindhárom a vallásos élet hagyományaiban kalauzolja el az érdeklődőket.
Mint arról lapunk 5. oldalán is olvashatnak, „Szent virágok, virágos szentek a hagyomány és művészetek tükrében” címmel július 4-én kiállítás nyílt a Ma-gyar Mezőgazdasági Múzeumban, melynek létrehozásában közreműködött az Országos Evangélikus Múzeum is. A tárlat nem túl nagy, ám annál színesebben mutatja be a növények, növényi ábrázolások, szimbólumok szerepét, kultúrtörténeti jelentőségét.
A protestáns hagyományban kevésbé erőteljes a növények szimbolikája, azonban talán nincs olyan evangélikus templom, ahol ne díszítené az oltárt virág – vagy gondoljunk egyházunk jelvényére, a Luther-rózsára. A rózsa öt szirma (illetve ennek többszöröse) a keresztény hagyományban Jézus öt sebére emlékeztet. Ma már nem annyira tudatosan használjuk ezeket a jelképeket, azonban egy kis kutatással sok érdekességre bukkanhatunk, amely segíthet néhány dolog megértésében.
Számos néphagyomány és legenda is őrzi elődeink növényekhez fűződő viszonyát. Említhetjük a pestisre gyógyírként használt Szent László füvét vagy Szent István király szegfűjét. Több „falegenda” szól Luther Mártonról is, aki szabadidejében szívesen tartózkodott kertjében a fák és virágok között, sőt feleségével saját kertjükben is termesztettek különféle gyógynövényeket. Luthernek tulajdonítják az alábbi mondást: „Ha tudnám, hogy holnap vége lesz a világnak, még ma elültetnék egy kis almafát!”
A fent említett kiállításhoz szervesen kapcsolódik Papp Tibor fotográfus „Vándorok vigyázói, útmenti keresztek” című fotótárlata, mely az utak mentén felállított kereszteket, feszületeket örökíti meg: „Különlegesek ezek a képek, mert a fájdalomtól szenvedő embert mutatják be úgy, ahogy azt névtelen alkotóik megörökítették. Ezek a corpusok még ma is vigyázzák az úton lévő vándort, akkor is, ha az már rá sem tekint az arcukra. Ezek az arcok itt közelről is láthatók, és talán egy kis pihentető megállásra késztetik majd korunk mindig siető emberét.” Mindkét kiállítás szeptember 12-ig tekinthető meg.
Végezetül dr. Kereszty Zoltán 1998-ban megjelent „Nézzétek a mező lili-omait…” Bibliai növények a hit és a tudomány fényében című könyvére szeretném felhívni a figyelmet. Ez a kötet a Szentírás könyveiben szereplő növényeket, termőhelyi és kultúrtörténeti környezetüket, a hozzájuk kapcsolódó tudományos, művészeti, néprajzi, vallási ismereteket és jelképrendszert kívánja bemutatni a bibliai mondanivaló keretében – a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva – oly módon, hogy „a szakemberek számára színvonalas kézikönyvként; a hívők és minden érdeklődő számára pedig hasznos ismereteket és lelki-szellemi felüdülést nyújtó olvasmányként szolgáljon.”
Tartalmas időtöltést kívánok mindenkinek!
JCsCs
::Nyomtatható változat::
|