Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Nyíregyházáról, Orosházáról, Békéscsabáról, Miskolcról, Kőszegről, Siófokról, Sopronból is érkeztek vendégek – harmadikos és negyedikes középiskolások – az EHE minden év őszén megrendezett nyílt napjára. Aki szeretett volna elmenni, mert érdeklődik a lelkészi pálya iránt, de valamilyen oknál fogva nem volt rá lehetősége, annak az alábbiakban hadd nyújtsunk át – a teljesség igénye nélkül – néhány hasznos információt.

A nyílt napon az előadások, szemináriumok a szokásos, szerdai órarend szerint zajlottak, azzal a különbséggel, hogy a látogatók kedvéért minden másfél órás előadás „megfeleződött”, hogy így minél több tudományágba pillanthassanak be az érdeklődők. A „teológiai menü” ezen a napon igazán változatos volt: az érdeklődők az ó- és újszövetségi bibliaismerettől a homiletikai gyakorlaton át a latin nyelvig, az ószövetségi exegézistől a szociológián és az egyházzenén keresztül a pszichológiáig számos tudományterülettel találkozhattak. E sorok írója például dr. Tátrai Zsuzsanna, a kiváló néprajzkutató, egyetemi tanár előadását hallgatta meg, amelyben – többek között – az „evangélikus néprajz” kutatásának szükségességéről és a különböző, ünnepekhez kapcsolódó, tájanként eltérő gyülekezeti hagyományokról is szó volt.

A teológiai nyílt nappal egyidejűleg – éppen Zuglóban – tartotta szokásos havi LMK-ülését a Pesti Egyházmegye lelkészeinek csoportja is. A délelőtti áhítaton így együtt vehettek részt teológushallgatók, szolgálatban álló lelkipásztorok és a pálya iránt érdeklődő fiatalok. Az áhítat után az egész közösség a teológia kertjében álló Luther-szoborhoz ment, hogy fejet hajtson az Eislebenben 521 esztendeje ezen a napon, azaz november 10-én született reformátor előtt. Dr. Csepregi Zoltán, az egyetem egyháztörténeti tanszékének vezetője egy Luther-idézettel, a hallgatók, a tanári és a lelkészi kar virágcsokorral, koszorúval emlékezett meg a nevezetes születésnapról. A megemlékezés „himnuszunk”, az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű Luther-ének mind a négy versszakának eléneklésével vált teljessé.

Egy-egy nyílt nap során természetesen számos kérdés felmerül a leendő felvételizőkben. Ezért a felvételi vizsgáról, a lelkészi vagy a hittanári szak követelményeiről, a kollégiumi elhelyezésről, a felvehető hallgatói keretszámokról és sok más gyakorlati kérdésről minden évben az egyetem vezetője, dr. Szabó Lajos rektor személyesen tájékoztatást ad. Így volt ez az idén is. A rektori tájékoztató után dr. Szabóné Mátrai Marianna, a gyakorlati intézet vezetője, Johann Gyula egyetemi lelkész és Tóth Károly senior szintén gyors és pontos válaszokkal segített az eligazodásban.

„A teológiára jönni jó” – emelte ki a rektor, s objektív tényekkel, adatokkal is alátámasztotta, milyen sok tekintetben változott az egyház élete és ezen belül a lelkészképzés az utóbbi néhány évben. Javultak a képzés személyi és tárgyi feltételei is; például néhány héttel ezelőtt átadták az intézmény büszkeségét, az új kollégiumszárnyat. Ennek köszönhetően az idén már elmondható, ami korábban elképzelhetetlen lett volna: a hittudományi egyetem minden felvett hallgatója számára jut kollégiumi hely! A közelmúlt fejlesztéseinek eredményeként látható gyarapodás azonban csak külső jel – a cél a szellemi, lelki épülés, gazdagodás elősegítése.

Mit kell tudni – dióhéjban – a lelkészképzésről? A képzés hatéves; a lelkészjelöltek öt évet az egyetemen töltenek, az utolsó pedig a valamely gyülekezetben töltendő gyakorlati év. Az intézmény az egyesült Európában elismert diplomát kíván a végzettek kezébe adni. Az oktatás kreditrendszerben folyik. Szabó Lajos hangsúlyozta: a külföldi partnerintézetekkel kialakított jó kapcsolatoknak köszönhetően évente 10-12 fő kaphat egyéves ösztöndíjat. Ez a 116 fős hallgatói létszámot tekintve (a kihelyezett tagozatokkal együtt 220 fő) a magyar felsőoktatásban kiemelkedően magas aránynak számít.

A rektor azt is kiemelte: különösen nagy szükség van ma a lelkészi pályát választó, elkötelezett, evangélikus fiatalokra, hiszen óriási spirituális éhség van az emberekben, és szintén nagy a vágy a modern, új formájú gyülekezeti élet iránt. A fiatalok megszólítása pedig fiatalok által történhet meg a leghatékonyabban. Éppen ezért a felvehető hallgatók keretszámát – a jellemzően másfélszeres-kétszeres túljelentkezéssel számolva – úgy alakítják ki, hogy 2005-ben is 20-25 fő kezdhesse meg a tanulmányait (a lelkészi és a hittanári szakon együttvéve). A fiú-lány arány egyébként évről évre egyre inkább közelít az 50-50%-hoz. A posztgraduális képzést illetően évente három doktoranduszi hely tölthető be, az ide felvettek főállású munkaviszony keretében szerezhetik meg ezen évek alatt a PhD-fokozatot.

Mire figyeljenek oda leginkább a felvételizni szándékozó diákok? Előnyt jelent valamely modern nyelv ismerete, hiszen aki nyelvtudás birtokában jön a teológiára, jobban megbirkózik az első évek talán legnagyobb próbatételével: a héber, görög és latin nyelv tanulásával. A rektor személyes tanácsa pedig (felvételizők, figyelem!) az, hogy törekedjenek a szépirodalomban való jártasságra. A versek, novellák, regények ismerete és szeretete meghozza a gyümölcsét, akár már a felvételi vizsgán is. Természetesen fontos a az evangélikus egyház életében való jártasság, a felekezeti rádió- és televízióműsoroknak, illetőleg egyházunk lapjainak – így az Evangélikus Életnek – a figyelemmel kísérése is, valamint a gyülekezeti háttér és az elkötelezett keresztény életvitel.

Kőháti Dorottya

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::