Élő víz

Bűnbánati és imanap

Hozzászólás a cikkhez

Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! (Zsolt 51,3)

Az egyházi esztendő utolsó előtti hetének szerdája évtizedek óta (s a Fénysugarak című bibliaolvasó kalauz szerint is) bűnbánati és imanap. Az ünnep jellege hasonló a böjt kezdetéhez, a hamvazószerdához, és az időpontja is változó (az idén november 17-re esett). Az Útmutatóban e napon felváltva olvashattuk az alábbi igéket.

Dávid bűnbánati imájából (Zsolt 51) választottam a napi vezérigét, de a másik bűnbánati zsoltárból (Zsolt 130) is megtehettem volna: „A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!” Ézsaiás szerint az áldozat nem elég, meg kell térni, s általa az Úr ezt mondja: „Ne hozzatok többé hazug áldozatot! (…) Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést! (…) vér tapad a kezetekhez! (…) Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra…” (Ézs 1,10–17)

Jézus példázatában a terméketlen fügefának adott utolsó kegyelmi idő nemcsak Izrael népére vonatkozik! Urunk kétszer ismétli az ítélet szavait Pilátus vérengzéséről és a siloámi torony leomlásáról szóló hírek kapcsán: „Sőt – mondom nektek –: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el.” (Lk 13,1–9) S útközben Jeruzsálem felé így tanított: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun (…) És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.” (Lk 13,22–30)

Pál így figyelmeztet: „Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember… Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága megtérésre ösztönöz? (…) Mert Isten nem személyválogató.” (Róm 2,1–11)

Kedves Testvérem! Azt, hogy neked most miért kell bűnbánatot tartanod, és miből kell megtérned, csak te tudhatod. De hogy kihez kell megtérned és imádkoznod, abban segítséget nyújthat a finn agenda nagypénteki imádsága. Ezt a gyülekezeti könyörgést mondhatod egyes szám első személyben, és aki ismeri a szívek gondolatait, meghallgatja őszinte szavaidat. Úgy legyen!

Imádkozzunk!

„Úr Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia, aki az Atya örökkévaló akaratából a mi Megváltónk lettél! Hálát adunk neked a te megfoghatatlan szerelmedért, amellyel minket, nyomorult bűnösöket szerettél, amikor megaláztad magad miérettünk, és engedelmes voltál halálig, mégpedig a keresztfán elszenvedett haláláig. Hálát adunk neked azért, hogy betegségeinket te viselted, és fájdalmainkat te hordoztad. Magadra vetted a büntetést, hogy nekünk békességünk legyen, és mi a te sebeiddel meggyógyuljunk.

Ó, Istennek Báránya, aki elveszed a világ bűneit! Szerelmed erejével távoztass a szívünkből minden hitetlenséget és kételkedést. Te minden megfáradtat és megterheltet magadhoz hívsz. A te igédben bizakodva jövünk hozzád minden bűnünkkel, és könyörgünk: add a te szent véredet, amely érettünk hullott a kereszten, töröld el bűnünk adósságát, s áraszd a te vigasztalásodat és békességedet a mi szorongatott szívünkbe.

Ó, hűséges főpapunk, aki szabad utat nyitottál nékünk véred árán a szentélybe, add, hogy igaz szívvel és teljes hittel közeledjünk hozzád, s tántoríthatatlanul megtartsuk hitünket és reménységünket. Add, hogy halálod ereje által mindennap meghaljunk a bűnnek. Áldj meg kegyelmeddel, hogy mint a te igazi tanítványaid, felvegyük keresztünket, és kövessünk téged. Segíts minket, hogy téged örökre szívünkbe zárjunk, és veled egyesülve, örökkön-örökké hálát zenghessünk azokkal együtt, akik győztek a te véred által. Ámen.”

(Az imádság forrása a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség által körülbelül hatvan évvel ezelőtt kiadott Passió füzet, amelyet a gyülekezet a nagyhéten használt a jelenlegi énekeskönyv megjelenéséig.)

Összeállította: G. A.

::Nyomtatható változat::