Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

…nem más lett egy 1871. február 17-én tartott egyházközségi közgyűlés javaslatára, mint hazánk kiemelkedő politikusa, az evangélikus Kossuth Lajos! A Nógrád megyei gyülekezet felkérését Kossuth április 6-i keltezésű, torinói válaszlevelében „megtiszteltetésnek” vette, és „teljes készséggel” elfogadta, „hitrokoni testvériséggel” ajánlva magát az egyházgyűlésnek. Számtalan más érdekesség mellett például ezt is megtudhatjuk az egyházakkal sokszor és sokféleképpen kapcsolatba kerülő Kossuth életéről az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok című könyvsorozat első kötetéből.

„A nagy személyiségekre való emlékezés mindig megmozgatja egy közösség gondolkodását” – hangzott el a Kossuth és az egyházak című tanulmánykötet bemutatóján, amelyet június 16-án a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartottak. A rendezvényt az evangélikus országos gyűjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum) és a kötetet gondozó Luther Kiadó szervezte. A könyvismertetés és az azt követő kötetlen beszélgetés is hozzájárult ahhoz, hogy jobban, árnyaltabban megismerhessük az egyházpolitikus és evangélikus egyháztag Kossuth Lajos személyiségét.

A megjelenteket dr. Mányoki János, az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) igazgatója köszöntötte. A könyv kiadásának előzményeit összefoglalva elmondta, hogy a kötet a nagy formátumú politikus születése 200. évfordulójának alkalmából 2002 októberében megrendezett tudományos konferencia anyagából építkezik. Túlnyomórészt tehát az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát kapja kézhez az olvasó.

A kötet bemutatására felkért történész, Dobszay Tamás (ELTE) egyenként ismertette és értékelte a kötetbe foglalt tíz tanulmányt, figyelemre méltó teljesítménynek nevezve a történészek kutatómunkáját. Az a tény, hogy a közvélemény komoly érdeklődést tanúsít a történelmi személyiségek iránt, és hogy a könyvpiac is nyitott az ilyen témájú munkák kiadására, valamint hogy a kutatások során új eredmények is születnek, a történész, a kutató és a „nem szakmabeli” olvasót egyaránt bizakodással töltheti el. Dobszay Tamás méltatta a tanulmányokat jegyző szerzőgárdát, melyben a nemzetközi hírű és tekintélyű professzorok mellett a fiatalok és a középnemzedék képviselői is jelen vannak. Olvashatjuk – például – id. dr. Fabiny Tibor, dr. Szabad György, Fazekas Csaba, Berényi Zsuzsanna Ágnes vagy Závodszky Géza egy-egy tanulmányát. A történész hangot adott afölötti örömének, hogy nem lanyhul a Kossuth Lajos életműve iránti érdeklődés.

Dobszay Tamás szólt arról is, hogy a kötet révén „villanásnyi képet” kapunk Kossuth személyiségéről, így például „komoly” humoráról, férfiúi szemérmességéről, iróniájáról, kedvességéről, érzelmes – de nem érzelgős! – lényéről. Jó, hogy két síkon is megismerhetjük őt rögtön a nyitótanulmányból, amely Fabiny Tibor egyháztörténész-professzor munkája: éppúgy bemutatja a politikusnak az egyházzal való kapcsolatát, mint a magánember Kossuth vallásosságát.

Mivel a könyvtár egy új sorozatot indított útjára, érdeklődéssel hallgattuk a sorozat szerkesztőjét, dr. H. Hubert Gabriellát. Az EOK tudományos munkatársa elmondta: a sorozat célja az, hogy a széles olvasóközönséggel megismertesse az evangélikus-protestáns múlt összegyűjtött kincseit, értékeit.

Dr. Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa, egyszersmind a kötet szerkesztője felelevenítette a 2002. évi Kossuth-konferencia pillanatait, valamint szólt a könyv keletkezéséről is. Végül egy diák előadásában a jelenlévők meghallgathatták Kossuth Lajosnak a kápolnai csatamezőn elmondott imáját (az ezt a jelenetet ábrázoló litográfia díszíti a könyv borítóját), s a házigazdák jóvoltából még egy pohár tokaji aszúval is koccinthattak.

K. D.

::Nyomtatható változat::